A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében

módik. Édesapja ugyanis „oly szegénységben maradt, hogy ő a temetési költségeket is csak emberbaráti adakozásból fedezhette.”9

Jakab tevékenységének elején kerül a levéltárba Gyöngyössy László levéltárnoki segéd, aki majd az utóda lesz.10 Itt dolgozik még 1850-ben Dienes Lajos levéltárnoki segéd, aki 1853-ig marad a levéltárban, mint napidíjas lajstromozó. Mellette dolgozik Kovács Menyhért napidíjas írnok 1850-től 1853-ig. Arról van még tudomásunk, hogy 1850-ben Komlóssy Lajos levéltárnok és Köblös Gábor napidíjas írnok tevékenykedik a levéltárban. Komlóssy szolgálati idejéről - több levéltároshoz hasonlóan - pontosabb adatokat nem tudunk.1'

Jakab levéltárosi korszakában működik itt Verebélyi Sebestyén levéltári írnok 1861-1862-ben. Helyére majd Landsteiner Károlyt rendeli ki a főispáni helytartó. Tompovics Mihály törvényszéki hivataltiszt 1863-ban teljesít szolgálatot a levéltárnál. Kóla József 1865-ben tölt néhány hónapot a levéltárban. Ezután Móga József és Vass Jenő írnokok kerülnek erre a munkaterületre 1864-ben és 1865-ben.12 Buday Antal ügyvéd 1861-től 1863-ig, mint allevéltárnok teljesít szolgálatot az intézményben.13

Jakab munkássága alatt a levéltár irattára őrizte meg a különböző levéltárosok levelezéseit, az általuk készített családtörténeti vagy forrásfeltáró segédleteket. Az 1848-1872 között keletkezett és a levéltár irattárában elhelyezett iratok különböző levelezéseket, nyilvántartásokat, hitelesített másolatokat, iratátvételi kimutatásokat is tartalmaznak. Jakab Sándor főlevéltáros aktivitása és munkássága, sokrétű érdeklődése nagy szakmai tájékozottságra utalt.14 * A főlevéltáros 1854-ben azt írta, hogy „a közgyűlési irományok és jegyzőkönyvek sorozása 1842-től már az 1847. év végéig előhaladott, ezen kívül a polgári, tiszti, gyámnoki, záros és számvevői csődület, és bünfenyítő törvényszékek jegyzőkönyvei és irományainak ezrekre menő különféle pereknek sorozása és rendezése 1845-től kezdve egész 1850. év június 12-ig bezárólag,, elkészült.13 Büszkén jelentette az Igazságügyi Minisztériumnak is 1859. október 8-án, hogy sok irattározatlan, s rendezetlen iratot „temérdek fáradtsággal” tett rendbe.16 A vármegye vezetőségének 1869. augusztus 22-én hivatalos jelentést tett, miszerint 1850-től a mai napig 4416 hivatalos jelentést készített, emellett regisztrálta a „sommás szóbeli pereket” és gyűlési irományokat. Közben haladt a polgári törvényszék iratainak lajstromozása is. A bűnügyeket Buday László segéd és Cserey Károly írnok lajstromozták. Sok gondot okozott szinte naponként az előiratok keresése.17

Jakab 1861-ben az Észak-Bihar megye cs. kir. hatóságától átvett iratok között megtalálta Nánás, Dorog, Szoboszló, Vámospércs hajdúvárosok anyakönyveit. A

Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII,

__________________________141

4 Németh G. Béla.: Forradalom után...i.m. 11., Somogyi Éva : Abszolutizmus és kiegyezés. 1849-1867. Bp. 1981.64., Glatz Ferenc .: Történetírás korszakváltásban., Bp. 1990. 117, 158.

10 R. Várkonyi Ágnes .: Thaly Kálmán és történetírása. Bp. 1961. 44., Gunst Péter. : A magyar történet- írás története.,Db. 1995., 131,141-147.

" HBML. IV. B. 262. 1. d sz. n. 1863. szept. 27.., IV. B. 402. 2. к .495/1873., 1873. szept. 17.

I2HBML. IV.B. 262. I.d. sz.n. 1863. nov. 9

13 U. o. 1853. jún. 17.

14 Gazdag I. : A Hajdú-Bihar megyei Levéltár

.....i. m. 26

,s HBML. IV.B. 251. 6.d 12776/1862.,1862. dec. 23 , IV.B.262. 1. d. sz. n. 1862.dec. 27., u.o.1863. jún. 21., u.o., 1865. nov. 9. uo. 1864. ápr. 18.

16 u. o. sz. n. 1863. nov. 9.

17 A helytörténetírás ... II. i. m. 62.