A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez és tevékenységéhez a 19. század második felében

biztos legfőbb feladata kerülete új közigazgatási hatóságainak és hivatalainak megszervezése volt a birodalmi kormány által megkívánt centralisztikus irányban.4 Ebben az időszakban a legfőbb kormányzó hatóság a helytartóság lett. Hatásköre az egész polgári közigazgatásra kiterjedt. A megyék élére megyefőnököket, főispánokat állítottak, akik politikai, belügyi, igazságügyi és adóügyi-közigazgatási teendőket láttak el.5 A magyarországi közigazgatási hatóságok számára kiadott ügykezelési utasítás mindenekelőtt a gyors ügyintézést követelte meg. A közigazgatás szervezetétől elválasztott igazságszolgáltatási szervezet a központosított birodalom érdekeinek megfelelően a kifejlődő polgári viszonyok szerint egységes ausztriai igazságszolgáltatási rendszer meghonosítására törekedett.6

A bécsi kormányzat a polgári állam és társadalom felülről való átszervezését hirdette meg. Az új rendszer új hivatalnokokat, polgári szakembereket igényelt. Megindult az „aktakorszak” forrástermelése, melynek sajátosságai a 19. század második felének közigazgatás - és társadalomtörténet kutatóit érdekelték. A levéltár pedig, mint az állami gyakorlat számára fontos aktákat őrző intézmény, fokozatosan előtérbe került. A levéltárost, mint szakszerű hivatalnokot a napi ügymenet gyakorlati igénye termelte ki, olyan szakemberként, aki az aktákat állandóan elérhetővé tudta tenni, ismerte az aktákat előállító intézmények történetét.7

A feudális világ elmúlása új lehetőséget nyitott meg a történelemkutatók előtt. Megnyíltak a levéltárak ajtajai, s az 1850-es évek forrásközlései jelezték, hogy fejlődött a történetkútatás intézményrendszere is. A forráskritikai módszerek kialakulásával, a levéltári ismeretek felhasználásával új korszak kezdődött a magyar történetírásban és egyúttal a magyar levéltárak történetében is.8

140 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye levéltárának történetéhez...

Jakab Sándor tevékenységének néhány jellemző vonása /1850 - 1873/

Jakab Sándor főlevéltárnok „minősítvényi táblázatában” azt olvassuk, hogy 56 éves, okleveles ügyvéd. A táblázat 1863. szeptember 27-én készült, ebből következik, hogy 1807-ben született. „A magyar - és latin nyelvet szó - és írásbelileg bírja - a német és román nyelvben is van jártassága, de nem tökéletes.” Jakab 1832. április 25-től 1849. május 30-ig, mint levéltárnoki segéd állott alkalmazásban. A megyei levéltárban 1850. január 23-tól 1854. október 27-ig megyei levéltárnokként tevékenykedett. Ezután észt vállalt még a cs. kerületi törvényszék hivatali munkájában is 1860-ig. Jakab Sándor, mint megyei levéltárnok haláláról Bihar megye 1873. szeptember 17-i közgyűlésén esik szó, amikor lánya, Jakab Amália segélyért folya4 Dankó Imre.: Vámospércs a dualizmus korában. /1849-1914/. In.: Vámospércs t örténete., Szerk.: Gazdag I., Vámospércs., 1994., 55.

5 A helytörténetírás levéltári forrásai. II. 1848-1944 ., Szerk.: Komoróczy Gy., Db. , 1972., 16-18, 25

6 Veliky János : Liberális közvélemény-értelmezések Magyarországon a 19. században ., In.: Forradalom után - kiegyezés előtt., Szerk. :Németh G. Béla. Bp„ 1988., 325, 331

7 Sashegyi Oszkár.: Közigazgatásunk polgári kori ügyviteli és iratkezelési módszereinek kialakulása. Levéltári Közlemények., 1974. /44-45. évf./ 485.

8 Halász Imre.: A közigazgatás képülése Zala megyében 1849-1854..Levéltári Közlemények . 57. évf. 1986/1., 113