A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos elfelejtett levelei Debrecenben 1871-1874
azon véleményével, hogy a Balközép Párt többségi határozata nem volt elvfeladás.103 A sorskérdéseket érintő vitához hozzászólt a másik debreceni újság, az Alföldi Hírlap is. A vezércikk szerzője K- betűvel jelezte kilétét, vagyis valószínű, hogy a felelős szerkesztő, Telegdi Kovách László írta. Idézte a kifogásolt határozati pontot és abból azt a következtetést vonta le, hogy szó sincs benne elvfeladásról (szó szerint tényleg nem szerepelt benne). Ezért nem helyeselte Oláh Károly lépését. Kossuth pedig semmi újat nem mondott - tette hozzá - , hiszen eddigi leveleiből is nyilvánvaló volt, hogy a Balközép Párttal nem ért egyet. Úgy vélte, a város választói a november 7-i döntést helyesen értelmezték, sőt képviselőiktől elvárják annak gyakorlati alkalmazását. Amíg erre nincs mód, csendben kivárják a lehetőséget, s feleslegesnek látják a vitát. „Erőltetett, sőt ráfogott, üres feltevés felett civakodni nem egyéb üres szalmacséplésnél és nem tanúsít politikai érettséget s a haza jólétét legtöbbre becsülő eszélyességet.” A debreceniek nem hallgatnak a rémisztgetésre, ők a tettek után akarnak ítélni. S egy furcsa, történetietlen fordulattal még ki is oktatta a volt kormányzót: „Kossuth életében is fordultak elő olyan események, amelyek őtőle is azt követelték, hogy hagyjon fel az ellenzékieskedéssel és vállalja el az államkormány tagságát, holott ő is korább ünnepélyes fogadást tett arra nézve, miszerint soha kormányhivatalt nem vállal.” Majd így fejezte be cikkét: „Debrecen város választói teljesen nyugodtak arra nézve, hogy országgyűlési képviselőik eddig vallott politikai elveikhez híven s következetesen teljesítik államférfiúi kötelességeiket s feladataikat a haza jólétének biztosítására a viszonyok által szükségelt munkatételeknél.”104 Voltaképpen a Kossuth-levél keltette vita utórezgéseként is felfogható a kora délután megjelenő Debreczen március 28-i vezércikke, amelyben egy délelőtti pesti távirat nyomán az egyesült közjogi ellenzék aznapi létrejöttét üdvözölte. A Balközép Párttól elszakadt, ún. Elvhű Balközép Párt és a 48-as Párt országgyűlési képviselőinek összefogása a szerző szerint Kossuth szellemében történt. Azt viszont félreértésnek tartotta, hogy ajánlatát a 48-as köröknek függetlenségi körré alakulására szó szerint vették, mert Kossuth nem a nevet, hanem a programot tekinti elsődlegesnek.105 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 137 THE FORGOTTEN LETTERS OF LAJOS KOSSUTH TO DEBRECEN BETWEEN 1871 AND 1874 Miklós Bényei After half a decade of repression following the Compromise of 1867, the cult of Kossuth manifested itself without obstruction again in Debrecen. Two associations elected him as their honorary chairman, and he was also regularly remembered on the 15 March celebrations and the annual name-day of Lajos. In 1871, the members of the former Society of Protection asked Lajos Kossuth’s 103 Kossuth levelére. = Debreczen, 1874. jan. 29. 1 p. 104 K-.: Kossuth január 18-ki levele. = Alföldi Hírlap, 1874. jan. 31. l.p. los Egyesült közjogi ellenzék. = Debreczen, 1874. márc. 28. l.p.
