A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Antal Tamás: A közigazgatás és a bíráskodás újjászervezése 1867-ben
felemelkedése is, amelyben később a gazdasági és értelmiségi elit mindinkább eggyé olvadt (pl. a Sesztina, a Csatiak, a Rickl család45). 108 Antal Tamás: A közigazgatás újjászervezése Debrecenben 1867-ben A KÖZGYŰLÉS “HÁZSZABÁLYA” Az 1848-49. évi képviselőtestület alkotott ugyan belrendelkezési, azaz szervezeti és működési szabályzatot, quasi házszabályt, azonban ez nem került a jegyzőkönyvekbe, ezért szövege az irományok között lappangott, mígnem - előtűnvén onnan - nyomtatásban is megjelent az Emlékek és források. Debrecen, 1848/49. című kiadványban46. Az 1861. évi közgyűlés házszabálya pedig - irományok hiányában - Debrecenben valószínűleg egyáltalán nem is lelhető fel. Bíztató azonban az a tény, hogy Kajtár István egyik monográfiájában közölt belőle egy rövid idézetet, amely azt sugallja, hogy az Országos Levéltárban még nem reménytelen a kutatás47. Summa summarum a debreceni képviselőtestület 1848-49-es és 1861-es működési rendjét ilyen körülmények között csak a jegyzőkönyvek tartalma és a sajtó kritikája alapján rekonstruálhattuk előző tanulmányunkban. Azonban az 1867. évi új, az előbbieket és a pesti tervezetet is figyelembe vevő “beligazgatási rendezést tárgyazó szabályokat” sikerült megtalálnunk, amely azért is jelentős lehet, mert érdekes egybevetésre nyújthat alkalmat más szabad királyi városok házszabályaival - példának okáért Ruszoly József mát publikálta Szeged 1848-ban és 1861-ben készített hasonló tárgyú határozatát48. Ezért gondoltunk arra, hogy kivonatolt változat helyett inkább az egész működési szabályzatot bemutatjuk forráspublikációként a mennél teljesebb hitelesség és kutathatóság kedvéért. Megelőzően azonban tennénk néhány megállapítást: a közgyűlés 1848. évi tevékenységét a dinamizmus, a lelkes határozatlanság és az aktív ülésezés jellemezte - igaz mind csekélyebb részvétel mellett; 1849-ben in praxi a kormány vette át Debrecen irányítását, mivel kormányzati tevékenységét számos esetben erre a városra fókuszálta, ezért a közgyűlés többször háttérbe szorult ugyan, de néhol mégis határozottan védte a város érdekeit (pl. szekerezési kérdés). 1861-ben az alkotmányos vitába történő pergő, színvonalas, tudományos jellegű bekapcsolódás hatotta át az üléseket - a vizsgált periódusban talán szakmailag a legérdekesebb határozatokat produkálva49. Az ülések száma 1848-ban igen magasra szökött, nem volt ritka a több napon át tartó ülésezés sem, azonban 1861-ben már csak hetente-kéthetente, 45 Ezen családok egybefonódó történetéről lásd Antal T.: Az ifjú Sesztina Jenő. in: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV. Szerk: Radios Kálmán. Debrecen, 1997/1999. 109-130.p., Antal T.: Egy huszadik... i.m. 287-318.p., Nagybákay Antal Zelmos: A Nagybákai Sesztina család, in: Turul. Szerk.: Tarsoly István [..,]. 1998/1-2. füzet. 18-24. p. 46 Emlékek és források. Debrecen, 1848/49. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 26. szám. Szerk.: Radics Kálmán [...]. Debrecen, 2001. (a továbbiakban: Emlékek) 70-72.p. 47 Kajtár István: Magyar városi... i.m. 63.p., 65.p. 48 Ruszoly József: Városi közgyűlési házszabályok, in: Uő: Alkotmánytörténeti tanulmányok 3. Szeged, 1993. 83-105 .p., Kajtár: i.m. 62-67.p. 49 Antal T.: Debrecen szabad ... i.m. 150-164.p.
