A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Antal Tamás: A közigazgatás és a bíráskodás újjászervezése 1867-ben
A tisztújítás eredménye a következő lett (a kiemelt nevű jelöltet választották meg)21: Polgármester: Kovács Lajos 1198 szavazat, Simonffy Imre 85, Király József 18; Főbíró: Szabó Bálint 1183, Nagy Lajos 39, Mészáros József 30, Főkapitány: Simonfy Imre 1158, Laky Lajos 40, Nánássy 11; Mezei rendőr főkapitány: Nagy Lajos 924, Nánássy 40, Szabó Miklós 64; Főjegyző: Kerekes József 791, Tóth Ferenc 12, Sárváry Elek 17; Főügyész: Kovács Dániel 428, Simonffy Sámuel 210, Веке Mihály 8. Közigazgatási tanácsnokok lettek: Harsányi Gábor 647, Király József 879, Laky Lajos 825, Baranyai Miklós 399, Komlóssy Lajos 606. Alkapitánv: Szabó Sámuel; Mezei rendőr alkapitánv: Csáky Gergely; Alügvész: Веке Mihály; Aljegyző: Simonffy Antal és Sárváry Gusztáv; Vásárbíró: Csapó Lajos; Telekbíró: Szabó Mihály; Közlevéltárnok: Matolcsi Ferencz. Mivel a sebészi, a telekkönyv-vezetői és a csendbiztosi megbízatásokra nem jelentkeztek, sem nem ajánlkoztak elegendő számban, ezeket a közgyűlés választotta meg későbbi időpontban. A választók közül többen kifogásolták, hogy Szőllősi Jánost - noha ajánlották - nem vették fel a polgármester-jelöltek listájára. Ezt a közgyűlés azzal hárította el, hogy Szőllősi hamarabb kijelentette: semmilye tisztséget sem kíván ellátni22. Az új képviselőtestület május 19-én alakult meg a szokásos eskütétel és az istentisztelet mellett. Az 1861. évi testület tagjainak 47,2%-át választották újra (85 főt), közülük 18-an már 1848/49-ben is képviselők voltak, ergo az új közgyűlés 10%-a jelentette a személyi folytonosságot az első népképviseleti alapon választott közgyűléshez képest. (Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy 1861-ben - 1848-hoz viszonyítva - az újraválasztás aránya 26,1% volt, amely 47 képviselőt jelentett, akiknek ily módon 38,3%-a [18 fő] töltött be mandátumot 1867-ben is.) Az első rendes ülést május 22-én tartották, melyen ünnepélyes határozatban rögzítették, hogy “Most, midőn a hazai alkotmányos életben újabb, s állandóságot ígérő fordulat állt be, midőn törvényhatóságunkat a felelős nemzeti kormány felhívása folytán s oltalma alatt sikerült újból szervezhetni: át vagyunk ugyan hatva helyzetünk nehéz voltának érzetétől; jól tudjuk, hogy a zilált viszonyok tisztázása, s alkotmányunk megszilárdításának munkája körül nekünk is bőven kijutand osztályrészünk [,..]”23. Ezt követően kijelölték azon főbb irányelveket, amelyek alapján a közgyűlés tevékenységét szervezni kívánta: eszerint az 1848-as törvények szellemétől vezérelten, ha a kormány oly lépést tenne, mely nem egyezik az alkotmányossággal, “a haza törvényessége és az ősi alkotmány soha fel nem adott elvei érdekében a felelős kormány irányában felterjesztési jogával élni” fog. Mivel “Az alkotmányos gépezet csak akkor fog teljes sikerrel és minden irányban kielégítőleg működni, ha a központi kormány a törvényhatóságok és ezek viszont amannak eljárása felett kölcsönösen 100 Antal Tamás: A közigazgatás újjászervezése Debrecenben 1867-ben 21 HBML. IV. B. 1108/c. üsz. II. 6-21., 21-60. Szűcs: 1058.p., Adattár, i.m. 207.p., Csabán: i.m. 78.p., Kiszely: i.m. 152-153.p., Zelizy: i.m. 915.p., Gazdag István: Debreceni polgármesterek, in: A Hajdú- Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIX. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1992. 105-106.p., Irinyi: i.m. 272-273.p. 22 HBML. IV. В. 1108/c. üsz. II. 61. 23 HBML. IV. B. 1108/c. üsz. II. 63., HBML. IV. В. 1106/a. 5. üsz. L, 2., 1848-ról Antal T: A debreceni közigazgatás... i.m. 68-78.p., 1861-ről: Debreczeni Közlöny. 1861.64. szám. február 6. 270.p.
