A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1793-1850
85 és 1 üszőjét Sz. Mihály tartja a kertjében, a tehenét is nála fejik. Ezekért Sz. Mihály nem kér tőle semmit. Az igaz, hogy kilépett az Sz. Mihály szolgálatából, mégis azért lakik nála, mert ennek hasznát veszi. A kerületi jegyző a vádlott elé tárta mindazokat a tanúvallomásokat, amelyek szerint úgy él Sz. Mihállyal még most is, mint feleségével. Erre a vádlott kijelentette, hogy így van, de csak Sz-nél kapott fedelet. A vádlott ugyan állhatatosan tagadta a vád tárgyává tett bűn- cselekmények elkövetését, az őt terhelő tanúk vallomására végül kijelentette, ha már ezeket mondják róla, legyen úgy. A törvényszék 1798 február 28-án hozott ítéletében sorra vette a tanúk hitelesített és az eljárás során Sz.Mihály vádlottal történt szembesítés után is fenntartott vallomásait és azok alapján állapította meg vádlottnak a szolgájával folytatott fajtalankodását. Rámutatott arra is, hogy a vádlott magatartása a lakosság felháborodását is kiváltotta. Ezért őt a lakóhelyéről kitiltásra és a Bács megyei csatornaásásnál 3 évig teljesítendő munkára és évente 30 pálcaütés ütés elszenvedésére ítélte. A törvényszék megállapította B. András vádlott bűnösségét is és őt azzal büntette, hogy rendes gyalogos katonai szolgálatra besorozása végett az illetékes parancsnoksághoz történő átkísérését rendelte el. Mivel a hatályban lévő rendelkezés értelmében a csatornánál végzendő munkára elítélt odaszállítására engedélyt kellett kérni, a törvényszék ennek megadása végett az iratokat felterjesztette a helytartótanácshoz. Ott azonban megállapították, hogy a büntetés mértéke szerint az 1791. évi 47. te. értelmében a Kir. Táblához fellebbezésnek van helye és az iratokat visszaküldték a törvényszékhez A Kir. Tábla 1799. február 13-án a törvényszék ítéletét akként változtatta meg, hogy a vádlottat Dologházban letöltendő 3 évi szabadságvesztésre és év évente30 botütés elviselésére ítélte.39 A Kir. Tábla döntésének az a magyarázata, hogy a csatornaásásnál nemcsak elítéltek, hanem több száz napszámos is dolgozott és ilyen körülmények között Sz. Péter és Sz. Mihály elítéltek ellenőrzés nélkül érintkezhettek volna az ott dolgozókkal és káros szenvedélyüket esetleg folytathatták volna. Megjavításuk csak Dologházba helyezésükkel látszott elérhetőnek. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII Uo. 1798. Fasc.XX. No.2.
