A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1793-1850
A törvényszék Sári Bálintnét halálra, Sári Rebekát 3 évi, Sári Miklóst 1 évi, ifj. Kozma Istvánt pedig 4 évi rabságra ítélte. A Kir. Tábla álláspontja szerint a sértett „előre elhatározott, különös kegyetlenkedéssel végrehajtott szánt szándékos meggyilkolása a periratokból nemes Sári Rebeka, Sári Miklós és Kozma István alperesekre is kivilágosodván”, ezért az első bíróság ítéletét megváltoztatván mindhármukat hóhér pallosára ítélte, Sári Bálintnéval kapcsolatban pedig az első bíróság ítéletét helybenhagyta. Kivégzésükre azonban nem került sor, mert a Hétszemélyes Tábla a másodfokon kiszabott halálbüntetést Sári Rebekával szemben 6 évi, Sári Miklóssal szemben 4 évi rabságra szállította le, egyebekben a másodfokú ítéletet helybenhagyta. Ez azt jelentette, hogy Sárinéval és ifj. Kozma Istvánnal szemben a halálbüntetés jogerőre emelkedett, a király azonban kegyelemből Sárinéval szemben 10 évi, ifj. Kozma Istvánnal szemben pedig 8 évi fegyházra változtatta át.33 2. Fejér Gábor 24 éves nőtlen vádlottal szemben a törvényszék 1834. december 10-én kelt ítéletében azt állapította meg, hogy a vádlott a kocsmában a különben is részeg, eszerint már magával is tehetetlen Erdős Györgyöt előre feltett szándékkal oly borzasztóan megkínozta, hogy ennek következtében meghalt. Az orvosi vélemény szerint fejsérülése nem volt, de testének egyéb része össze volt törve éspedig jobb lábszára, háta, fara és bordái. A törvényszék ezért 4 évi rabságra és negyedévenként 30 pálcaütés elszenvedésére ítélte. Fellebbezés folytán a Kir. Tábla 1835. május 12-én kelt ítéletével a vádlottat hóhér pallosára ítélte azzal az indokolással, hogy a perbeli iratokból világosan kitűnt, Erdős György a rajta elkövetett kegyetlen megverés miatt halt meg azonnal. A Hétszemélyes Tábla helybenhagyta a másodfokú ítéletet, de a király a halálbüntetést kegyelemből 6 esztendei fogságra változtatta át.34 3. Kökényesi István 50 éves vádlott 1834. október 8-án elment a testvéréhez, vele összeveszett, egymást húzták-vonták. Az ez után történtekről azonban Kökényesi azt állította, hogy részegsége miatt semmire sem emlékszik. A verekedés után Kökényesi testvére életét vesztette és rajta egy szúrt sebet észleltek, amely a halált okozta. A fejénél egy tengeri szurkálót találtak. A nyomozás során először az elhunyt feleségét gyanúsították, később azonban a gyanú Kökényesi Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII ______________________________79 33 Uo. 1834. Fasc.4.K. N0.I8. A kegyelmi elhatározás Kér. közgy. Ir.1835-4-47. 34 Uo. 1834. Fasc.4.K. No. 73.
