A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1793-1850
72 Kovács István szintén lázította a népet. Elek Istvánnal két ízben is átment Szoboszlóra, ott is lázító tevékenységet folytatott. О szintén nemtelen, mégis azt állította, hogy nemes ember. Ennek a tényállásnak az alapján a törvényszék 1814. március 8- án kelt ítéletével Elek János és Kovács István vádlottakat 1-1 évi, a maguk kenyerén a szegedi császári és királyi Fenyitőházben letöltendő rabságra, Montlika Mihályt pedig a kerületi fogházban végrehajtandó 3 hónapi rabságra ítélte. Az ítélet ellen a tisztiügyész Elek János és Kovács István büntetésének súlyosbítása végett élt fellebbezéssel s e két vádlott szintén fellebbezést jelentett be. Montlika Mihály ellenben megnyugodott az ítéletben. A Királyi Tábla a perorvoslatokat alaptalanoknak találta és az elsőbíróság ítéletét 1814. május 13-án helyben hagyta.27 Ibrányi Farkas királyi biztos 1814. szeptember 20-án arról értesítette a Kerületet, hogy Elek János és Kovács István elítélteknek a Szegedi Fenyítőházban eltöltendő 1 esztendei rabságából a király kegyelemből 3 hónapot elengedett."8 2. Pócsik Antal 25 éves nánási „boltos kereskedő” a feleségével összeveszett, emiatt az asszony elment a Városházára férje ellen panaszt tenni. A férje utánament s mikor ott le akarták tartóztatni, ez ellen erőszakkal védekezet. Ellenállását azonban legyőzték és a város börtönébe zárták. Panaszára a főkapitány elrendelte kezesség melletti szabadlábra helyezését, mert letartóztatását törvénytelennek minősítette. Ilyen előzmények után emelt vádat a tisztiügyész hatósági közeg elleni erőszak miatt Pócsik Antal ellen. A törvényszék 1847. május 31-én kelt ítéletében megállapította, hogy vádlottat a nánási Városházán elkövetett dühöngéséért és erőszakoskodásáért több napig fogva tartották s az ez által szenvedett sérelmét büntetésnek tekintették. Ezt meghaladó büntetés kiszabását a törvényszék azért találta szükségtelennek, mert a feleségével történi vérengzésének káros következményei nem voltak, illetőlep már meggyógyultak, egymással kiengeszte- lődve békében élnek. „Újabb büntetéssel a férjet nejére ingerelni, a törvényszék károsnak tartja” - olvasható az ítéletben. Nagy Sándor: A Hajdúkerüleü Törvényszék... 27 Uo. 1814.Fasc.PPP.No. 13. 2S Uo. Közgyűlési iratok. 1814,Fasc.4..No.84.
