A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1793-1850
58 A törvényszék 1843. május 17-én kihirdetett ítéletében felsorolta mindazokat a terhelő körülményeket, amelyeket a kihallgatott tanúk vallomásaikban előadtak. A közvélemény a bűncselekmény elkövetését a férjnek tulajdonította, mert a feleségét nem szerette s vele ,/térni ellenkezésben élt”. A tett végrehajtásának éjszakáján a Farkas János kertjében aludt, de az éj folyamán onnan kétszer is elment s amikor harmadjára is eltávozott, még homályos volt a hajnal. Hajnalban a saját házánál is megfordult, de onnan anélkül távozott, hogy az ablakon benézett volna. Amikor reggel megint hazament s az ablakon át meglátta, hogy a felesége lába az ágyról lecsüng, nem ment be a lakásba, hogy az asszonyt megvizsgálja, hanem Sípos Bálintot kereste meg a lakásán, hogy vele együtt nézzék meg a helyszint. De Sípost még sem oda hívta, hanem az apósához küldte, ő pedig Gál Mihállyal ment vissza a lakáshoz. Amint odaértek, Gál Mihály és az időközben összegyülekezettek előtt „indulatának még annyi jelét sem adta, hogy felesége testét a lefojtó le pelted megszabadította volna”. A lakásba az ablakon történt bebúvása s annak ideje felől tett vallomása az egyik tanúnak a kihallgatásakor előadott vallomásával ellentétes volt s ez hazudozására és tisztátalan lelkiismeretére mutat. Mindazonáltal, az ügyben kihallgatott tanúk vallomásaiban előadottak a vádlott állhatatos tagadásával szemben elmarasztalására elegendő bizonyítékul nem szolgálnak, - állapította meg a törvényszék s ezért vádlottat a vád alól felmentette és szabadon bocsátását rendelte el. A tisztiügyész az ítélet ellen fellebbezéssel élt, ez azonban nem vezetett sikerre. Bár a Kir. Tábla ítélete ellen is jogosult volt perorvoslatot bejelenteni, ezt azonban nem tette. Ebből pedig okszerűen következik, hogy maga sem észlelt olyan terhelő bizonyítékokat, amelyekre további fellebbezését alapíthatta volna/ 3. A nánási Zöldág nevű külső kocsmában 1827. december 21- én Zsíros József és a 46 éves Albuj Péter összeverekedtek. Ebben Albuj oldalán részt vett a 36 éves Kosztolányi Mihály és az 50 éves Bulatkó János is. Albuj Zsírost leverte a földre és rajta olyan sérüléseket okozott, amelyek következtében az egyébként 'lúd és tyúk lopásért többször büntetett, korhely csavargónak ismert” sértett 1828. április 25-én meghalt. Nagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék... 5 Uo B. ügyek, 1844,Fasc.4.U.No.44.
