A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel

vinni. Ennek ellenére volt bátorsága Thökölynek szemrehányást tenni a bírónak, hogy az ügyben a váradi pasához fordultak segítségért, és nem hozzá.

A kuruc föúr szolgáját megverő Oláh István, és az utca lakóinak fegyveres kiállása mellette ismét jól példázza a kurucokkal szembeni gyűlölet létezését a debreceniek körében.

Ebben az évben már a Felvidéken szállásolták el a kurucokat, így hosszú idő óta először nyugodtabb körülmények között telelhettek a városiak.

Az 1682. évi hadjárat előkészítő szakaszában, török és kuruc futárok meglehetősen sokszor haladtak át a városon.

Május 1-én Budára menet maga Thököly is beszállt Debrecenbe, igaz csak az őt kísérő budai futár közbelépésére, mert egyébként a grófot kísérő udvari népet nem engedték volna be a debreceniek.

Mivel az év folyamán a hadműveletek meglehetősen távol zajlottak Debrecentől ritkábban érkezett Thökölytől parancs áruk beszerzésére és elküldésére. Pontosabban július 21-én társzekerek, augusztus

27-én a városban vásárolt áruk szállítását parancsolta meg. Mindkét esetben a váradi török közbelépésével sikerült elhárítani Thököly igényeinek a teljesítését.

Mégha a kuruc katonák távol is harcoltak Debrecentől, Thököly minden alkalmat megragadott a debreceniek „kétszínűségének” a leleplezésére. Debrecennel kapcsolatos álláspontjának igazolását látta Kis Péter debreceni futár lőcsei útjával, tudniillik, hogy Debrecen vezetői összejátszanak a németekkel. Holott korántsem volt erről szó. Mégsem követelései okoztak komolyabb gondot a debrecenieknek, mint inkább a közeli kuruc megszállás alatti várak kapitányai és tisztviselői. Augusztus 29-én Ónod harmincadosa közölte a bíróval, hogy a debreceni kereskedők áruik után harmincadot kötelesek fizetni, holott korábban harmincadmentességet élveztek. Izdenczi Márton Tokaj város kapitánya pedig több esetben követelt és alkalmazott erőszakot, ha a kívánságait nem teljesítették. Thököly meg is ígérte, hogy felelősségre vonja Izdenczit, de úgy tűnik, ez nem történhetett meg, mert a tokaji kapitány továbbra is fenyegetően lépett fel a várossal szemben.

Miután szeptember 16-án Ibrahim pasa a szultán megbízásából Thökölyt Felső-Magyarország királyának kiáltotta ki, érthetően Debrecen tanácsának elsődleges kérdés volt az addig megszerzett városi kiváltságok megerősítése, hiszen a Felvidékkel kiterjedt kereskedelmi és egyéb jellegű kapcsolatai voltak. A kapcsolat jellege tehát megvál52 Öl veti Gábor: Thököly hadakozása Debrecennel