A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Forrásközlés - Zoltai Lajos: A Hortobágy. Közli: Radics Kálmán
330 Zoltai Lajos: A Hortobágy IV. A puszta egyéb természeti sajátságai. A hortobágyi puszta meteorologiai viszonyait rendszeresen, tudományos szempontból eddig nem figyelték. Az ezekre vonatkozó adatokat nem gyűjtötték. Holott a Hortobágy, igen nagy gazdasági jelentőségénél fogva, ezt a munkát már rég megérdemelte volna. A pásztorok és gazdák tapasztalatai, különféle, kézzel fogható jelenségek azonban úgy is azt bizonyítják, hogy Debreczen város közvetlen légköri viszonyaitól több tekintetben - bár nem lényegesen - eltérnek a pusztán a légnyomás, hőmérsék, páranyomás, nedvesség és szél változásai. Általában azt tartják, hogy a Hortobágy és Árkus folyók környékén csaknem mindig kevesebb a csapadék, ritkább az eső, mint beljebb a város felé, ahol az évi csapadék rendesen meghaladja a 600 mm.-t. Ez a csapadék a városban egyenletesebben is oszlik meg az év szakai között, a nyári hónapokra is jutván annyi eső, mint a tavasziakra és ősziekre. Nem így a Hortobágyon, ahol ősszel és tavasszal esik leginkább; nyáron, télen kevésbé. Néha júniustól-szeptemberig nincs eső. Ha esik is, ritkán van köszönet benne, mert többnyire gyors zápor alakjában jön s az erősen fölmelegedett, keménnyé száradt talajt nem áztathatja jól meg, minthogy rögtön kisüt a perzselő nap, feltámad a tikkasztó szél és a nap, meg szél egyszeribe felszárítják a földet. Az elpárolgás - mint a Hortobágynak egyik ismertetője írja - bármily erős is, a felhőképződés mégis ritka tünemény. A nagy fölmelegedés és az azt követő talajkisugárzás a pára molekulákat nem engedi egyesülni s a szellő elviszi hűvösebb tájakra. Sőt - írja tovább - még a távolról jövő, rendesen a Tisza felől szálló terhes felhők, a haragos tekintetű kumuluszok sem adják le áldásos tartalmukat. Felettünk kettőzött erővel tűz a nap s ime a felleg, mielőtt a zenithbe ért volna, erősen kavarogva gyorsan eloszlik. Oka világos. Az erősen fölmelegedett talaj oly erősen sugározza ki a felraktározott meleget, hogy a felhőket alkotó páragömböcskék nem verődhetnek össze, így lecsapódás sem lehetséges. A pásztor ember pedig ezt ügy fejti meg, hogy nincsen, ami leszíjja az esőt. A talaj mohó fölmelegedése s gyors kipárolgása okozza a nappali és éjjeli hőmérséklet között mutatkozó nagy, 28-30° C. különbséget; valamint a gyakori szeleket, melyek tartósan fújnak; s akadályok által
