A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
1945 tavaszán az újonnan megválasztott 48 tagú képviselőtestület egy szegény község gazdája lett, a lakosság ekkor 12556 fő volt, amely Folyás, Szentmargita és Tikos lakosságával együtt értendő. A politikai fejlemények a fokozatos demokratikus átalakulást a radikális földreform irányába fordították annak minden előnyével és hátrányával együtt. A törvény értelmében 1945. március 25-én megalakult a községi földigénylő bizottság, melynek folyási tagja is volt. A rendelet a nagybirtokrendszert megszűntette „Teljes egészében igénybe kell venni az 1000 kát. holdat meghaladó, minden mezőgazdasági földbirtokot. A megváltás alá kerülő ingatlanhoz tartozó élő és holt felszerelést, gazdasági épületeket stb. is igénybe kell venni, tekintet nélkül arra, hogy a megváltást szenvedőnek, vagy másnak a tulajdona.”21 A miniszterelnöki rendelet idézett paragrafusa Folyás szempontjából azért kiemelendő, mert ez volt az alapja a káptalani birtok felosztásának és majorsági felszerelés közösségi tulajdonba vételének. A községi földigénylő bizottságnak az első napokban szembe kellett néznie a káptalani követelésekkel, hogy bizonyos földterületet megtarthasson, de ezt a bizottság nem vette figyelembe, mivel a káptalan nem földműves foglalkozású, és a lakhelye nem Polgár. A polgári földigénylők közül 456 fő káptalani cseléd igényelt földet a lakóhelye szerinti területen: Folyáson, Bagotán, Bödönháton, Nagyszögben, Szentmargitán, Tukán. Taskó István volt a földosztási bizottság elnöke. Jelentésében azt írta április 24-én: „Nehezen indult meg a földosztás, mert se térkép, se hirtokív nem állt rendelkezésre”. A község elöljárósága segített, mert helyiségeket biztosított és a közigazgatában járatlan földosztó bizottság segítségére szakembereket küldött. Megállapították a megoldandó adminisztratív feladatokat, majd a földosztás sorrendjét: 1. Basa-tanya, Rózsa-tanyai határ. 2. Folyáson a Zomodi tábla. 3. Örvényszög - Bödönhát - Nagyszög - Margita. 4. Tikos-telep kiegészítése, hogy önálló telepes község lehessen. 5. Görbeháza telepes község kiegészítése. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 285 Igen fontos napok és fontos események voltak ezek. Az egyház hívei és néhány nagygazda azt suttogta, hogy a káptalani birtokhoz nyúlni nem szabad, - talán azért, mert az emberek szívében még féle21 600/1945. Me. Sz. rendelet 4. §.
