A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Mónus Imre: Folyás története
265 május végén Szentmargitát és Polgárt - beleértve Folyás-tanyát - a Borsod megyei Ároktővel együtt az egri káptalannak adományozta. Eger várát Dobó István és hős vitézei megvédték 1552-ben a török túlerővel szemben, de 1596-ban II. Mohamed szultán elfoglalta és a török hódoltsága alá vonta az egri káptalan területét, amely Polgárt igen érzékenyen érintette, mint káptalani birtokot. Az itt élő lakosságot kettős teher sújtotta, mert a káptalan sem mondott le az adók beszedéséről, de a török is követelte azt. Polgár Folyás-pusztával és Szentmargita a török hódoltság része lett, s a kettős teher miatt a jobbágyság nagy része elmenekült. Az 1596.évi dicajegyzék Polgárt Folyás-tanyával és Szentmargitával néptelennek írja, de ezen települések az éves dézsmajegyzékben mégis 36 dézsmaháztartással szerepelnek. A XVI. század második felére tehető a terület lakóinak református vallásra térése is, amely szoros összefüggésben áll Debrecen és a Tiszántúl hitújításával, a reformáció tiszántúli terjedésével. A debreceni református egyházmegye tasnádi zsinata pedig 1597. január 16- án rendelte lelkésznek Lethenei Ambrust Polgárra, Telkibányai Pált pedig Szentmargitára, s a két lelkész egyike látta el Folyás-tanya lakosságának lelki gondozását is. Egy ilyen intézkedés hívek hiányában ok nélküli lett volna. Csak azért jelezték a területet pusztaságnak, mert a jobbágyság teljesen leromlott anyagi állapota miatt a dicator mentesítette a helységeket a dicalis adó fizetésétől. A súlyos csapás tovább tartott, mert 1599-ben újra a tatárok pusztítottak, 1600-ban Belgiojosó kassai főkapitány német zsoldosai dúlták végig egész Szabolcs megyét. A megye déli része ettől kezdve majdnem két évtizedig elhagyott hódoltsági terület volt, s a dicatorok kísérletet sem tettek az adó beszedésére, s ezzel az élet kontinuitása így még a legtöbbet szenvedett területen sem szakadt meg teljesen. Feltételezzük, hogy Polgáron 1599. után néhány család húzódott meg, Szentmargita 1600 közepére elnéptelenedett, és Folyás-tanya sorsa is hasonló volt. de néhány év után valamennyire újra benépesedett még a hajdúk részére történt adományozás előtt. Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII Hajdúniúlt A Bocskai fejeledelem halálát követő hajdú zavargások lecsilapítását célzó tárgyalások során a még birtokhoz és lakóhelyhez
