A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Tiszántúli Kerületi Termelési Miniszteri Biztos irataiban tükröződő iratkezelési problémákhoz

243

gi Nemzeti Bizottságok mellett vagy az ezek keretében működő Termelési Bizottságok sem a példaszerű adminisztrációjukról voltak nevezetesek.9 A Termelési Bizottságok elődeiként tekinthetők az ún. határgazdák. Kinevezésükre még 1944-ben került sor. A határgazda egy-egy dűlő munkájának irányításáért és ellenőrzéséért felelt. Ezután az 1945. január 23-án kelt 30 300/1945. F.M. sz. rendelet életre hívta a termelési bizottságokat.10 11 A működésükkel kapcsolatos elégedetlenség nemcsak a Kerületi Termelési Miniszteri Biztos irataiban, hanem az említett iratképző szervek mindegyikében fellelhető. Ezek legközelebbi felügyeleti szerve a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség volt. Fehérgyarmat község termelési bizottságáról azt olvashatjuk, hogy olyanok a tagjai, akik életükben először foglalkoznak önállóan mező- gazdasági termeléssel. Ennek következtében hiábavaló a legjobb igyekezet is, hozzáértés hiányában megfelelő eredményt a községben folyó mezőgazdasági munka szervezése, irányítása terén elérni nem tudtak. A Vármegyei Termelési Miniszteri Biztos munkájukról azt írja,

hogy „a termelési bizottságok működése gyenge.........nem bírják a

számukra rettenetesen sok munkát, írásbeli munkában teljesen gyakorlatlanok, a gazdasági elöljárók pedig nevetnek kínlódásukon, semhogy segítenének.”11 A népi szerveknek, s így a Termelési Bizottságoknak is 1945. végétől ugyan a Közellátási Minisztérium ellenőrzési jogkört, sőt indokolt esetben operatív beavatkozási jogot biztosított, gyakorlatilag azonban az érdemi ügyintézést már a helyreállított közigazgatás végezte.12

A Földigénylő Bizottságoknál is hasonló volt a helyzet. Ameny- nyiben néhány évet előretekintünk, azt tapasztaljuk, hogy a községi mezőgazdasági iratok kezelésében később is nagyok a hiányosságok. Szabó Ferenc szakcikkéből az derül ki, hogy siralmas az 1948-ban alakuló mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak állaga is. Az

4 Nagy József: Adalékok a Magyar Kommunista Párt agrárpolitikájához., In.: II. Országos Jelenkortörténeti Konferencia előadásai. Politika, gazdaság és társadalom a XX. századi magyar történelemben, I. k., (Szerk.: Püski Levente-Tímár Lajos- Valuch Tibor), Debrecen, 1999., 126.

10 Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése. (1944- 1947) In.: HBMLÉ. X. (Szerk.: Gazdag /.), Db. 1983., 1 18.

11 László Béla: Az 1945. évi földreform Fehérgyarmaton., In.: A termelőszövetkezeti mozgalom kutatásának módszertani kérdései., (Szerk.: Gyarrnathy Zsigmond), Nyíregyháza, 1978., 156.

12 Erdmann Gyula: A beszolgáltatási rendszer Magyarországon., In.: Új Magyar Központi Levéltár Közleményei., (Szerk.: Dóka Klára), Bp. 1985., 371.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII