A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Tiszántúli Kerületi Termelési Miniszteri Biztos irataiban tükröződő iratkezelési problémákhoz

tovább pusztult.3 Az 1945 utáni kezdeti időszakban sem a régebbi, sem az 1945 utáni hivatalok és szervek irattárai nem részesültek kellő megbecsülésben. Egyes hivatalok és szervek megszűnése, átszervezése, sőt nem egy esetben költözködése is elegendő ok volt arra, hogy felbecsülhetetlen értékű irattárak a hulladékgyűjtő telepekre vándoroljanak.4 5 Sajnos a községeknél is nagymérvű iratpusztulással találkozunk. Esztár község főjegyzője a derecskéi járási főjegyzőnek 1945. október 6-án a következőket jelenti: „A község földingatlanaiból való bevételt pontosan megállapítani nem lehet, tekintettel arra, hogy az összes ide vonatkozó okmányok és pénztári könyvek, költségvetések az elmúlt őszi harcok során páncélszekrényestől megsemmisültek.’0 Kismarja község elöljárósága a statisztikai kérdőívekkel kapcsolatban azt jelentette Bihar Vármegye Gazdasági Felügyelőjének, hogy fontos adat nem áll rendelkezésre, mert a vonatkozó eljegyzések, birtokívek mind elkallódtak.6

Az 1944. december elejétől megalakuló Nemzeti Bizottságok a társadalmi átalakulás népi szerveiként váltak ismeretessé. Nagy szerepük volt a termelés megindításában és átmenetileg a közigazgatási munkában is. A Nemzeti Bizottságok működésénél látható már, hogy nem csupán az előzőkben említett iratpusztulás okozott súlyos gondokat, hanem az adminisztrációs munkában való járatlanság is. Balogh István írása a Nemzeti Bizottságokról összefoglalja az előadódott ügyiratkezelési gondokat. Ezekbe a bizottságokba sok olyan ember került be, aki az írásos ügyintézés formáit nem ismerte vagy azzal nem sokat törődött. így az első hónapokban kevés irat jött létre. Az ügyek aktaszerű elintézésére 1945 végéig nem sok gondot fordítottak.7 Nem véletlenül szorgalmazta tehát Bihar vármegye alispánja, hogy „a nemzeti bizottság szabályszerű ügykezelést végezzen, iktatókönyve, postakönyve legyen, gyűléséről postakönyvet vezessen.”8 Ennek ellenére az ügyiratkezelés mégis sok kívánnivalót hagyott maga után. A közsé242 Major Zoltán László: Adatok a Tiszántúli Kerületi Termelési Biztos...

3 Borsa lván\ A magyar levéltárügy fejlődése a felszabadulás után., Levéltári Híradó., 1956. 6. évf. 21.

4 Leidecker Jenő'. A felszabadulás utáni új közigazgatási hivatalok irattárainak sorsa Somogy megyében., Levéltári Szemle 1963/4. 230.

5 HBML. XXII. 620/b. 1. d., 1037/1945.,1945. okt. 6.

6 HBML. XXIV. 217/a. 1. cs. 117/1944., 1944. dec. 22.

7 A helytörténetírás levéltári forrásai III... i.m. 5., Balogh István: A Szabolcs megyei nemzeti bizottságok., Levéltári Szemle 1968/1. 33-34, 4L

8 HBML. XXI. 57b. 2. d, 2/165/1945.