A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Egyesített Fiú Gimnázium 1944-1946
231 György felvetette, hogy az intézet tanárai időnként - a kialakult szokás szerint két hetenként egy alkalommal gyűljenek össze, a tanfolyamtól függetlenül és egységes, egészséges szellem kialakítása céljából vegyenek elő egy -egy politikai, vagy tudományos kérdést s vitassák meg. „A különböző világszemléletek összehangolása érdekében /? GI./ tette ezt az igen üdvös javaslatot, a testület - több hozzászólás után - elfogadta.24 E témával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a Tankerületi Főigazgató 5235 sz. rendeletében előírta, hogy az intézet tanárai és tanulói vegyenek részt a város felszabadulásának ünnepségén. „A tantestület a teljes igazság érdekében megállapítja, hogy a sorfal alakításába - legalább is intézményünknél - a rendőrség beavatkozott, másrészt tökéletes fegyelmet nem lehet biztosítani a menet két és félórával előbb kiállított növendékek részéről.”26 A mindennapi kérdések tanításának kérdése szinte minden nevelési fórumon felszínre került. Az 1946. május 6-i nevelési értekezleten, mivel Ágoston György Budapestre utazott az előadást :Bihari József tartotta meg. Murányi Kálmán, dr. Tóth Lajos és dr. Kassai Ernő felszólalása után megszületett a tanácskozás állásfoglalása: az órák helyes vezetéséhez okvetlen szükséges vezérkönyv kidolgozása. Murányi Kálmánnak volt egy - a tanári testület egységét nem erősítő, inkább kirekesztőnek tekinthető megjegyzése a zárszó ürügyén: olyan tanárok kezébe kell adni a tárgyat, akik erre őszintén vállalkoznak és akik demokratikus érzésű, gondolkodású és életformájú tanárok.26 Kortörténeti-iskolatörténeti szempontból érdekes Molnár András igazgató által készített és a Tankerületi Főigazgatónak megküldött jelentés a gimnázium tanárainak az iskola, a társadalom újjáépítésében játszott szerepéről: Mester István - helyettesként dolgozott az egyesített gimnázium két igazgatója mellett. Nádasdy József - részt vett az iskola helyreállításában. Kormánymegbízottként vezette a Piarista Gimnáziumban az érettségit. Kardos Pál - résztvett a Magyar Kommunista Párt lapjának, a Néplapnak az indításában, több cikket írt a demokráciáról a Néplapban. Ágoston György - munkaszolgálatos volt. Romániában résztvett a magyar-román kapcsolatok építésében, fogadta a román nemzetiségHajdú-Bihar Megyei Levélbír Évkönyve XXVII űt). 1945. november 10. Uo. HBML. XXVI. 33/a.l. 1946. május 6.
