A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Gazdag István: A Debreceni Egyesített Fiú Gimnázium 1944-1946
kikötve, hogy politikai tevékenységet hivatali időben nem folytathatnak. A tankerületi főigazgató e rendelkezés alapján bizalmas leiratban hívta fel az. iskolák igazgatóit, hogy tegyenek „...összefoglaló jelentést számszerűen a tanári kar azon tagjairól, akik már beléptek valamelyik politikai pártba és arról, hogy a pártok szerint hogyan oszlanak meg. Egyéni nyilatkozat formájában igazolja minden tanár, aki még nem lépett be politikai pártba, miért nem lép be?”'1 /kiemelés GI/ A főigazgató a párttag tanárok pártok szerinti számbavételével és az említett nyilatkozat követelésével a politikai szándékról kívánt informálódni - ezzel megteremtette az alapját a politikai presszió gyakorlásának. Az iskola fokozatosan a társadalmi-politikai küzdelmek színterévé vált. A tantestület párttag tanárai /elsősorban a kommunisták/, a diákság körében fellépő új szervezetek: a MADISZ, a diákbizottság Debrecenben a városi diák bizottság 1945. február 21-én alakult megls, az 1945. július 21-én zászlót bontó Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, amely feladatának tekintette: a kelet felé irányuló szellemi orientáció megteremtését, a magyarság izoláltságának áttörését „...minden világosan látó magyar hirdette ennek szükségességét az utóbbi években...”17 18 19 élen jártak ebben a küzdelemben, vállalták az ütközést tantestületen belül is. Ez történt az egyesített fiúgimnáziumban is. 1945. november 17-én tartott nevelési értekezleten, amelyen jelen volt dr. Juhász Géza főigazgató és Faddi Ottmár főtisztelendő, ferences atya, szóváltásra került sor Kovács Béla és Ágoston György tanárok között. Csernik József tanár november 22-én tartott tantestületi ülésen Kovács Béla elmarasztalását javasolta az értekezletnek. Véleménye szerint Kovács Béla súlyos személyi támadást intézett Ágoston György ellen, aki a MADISZ-ról tartott előadást. Ezt követően Kovács Béla hangoskodva megállapította, hogy ami ma van, az minden csak nem demokrácia, a legsúlyosabb alaptalan vádakkal illette Ágoston Györgyöt, hogy a Magyar Kommunista Párt röpcéduláit osztogatta az óráin, egyik tanár társával az órákon pártpolitikai tevékenységet fejtett ki, majd amikor az iskolai MADISZ szervezet megalakításakor Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 227 17 HBML. XXVI. 33/a.l. 1945. április 7. 18 Vaskó László: A középiskolai diákbizottságok történetéhez /1945-1948/ Magyar Pedagógia 1972 19 HBML. XXVI. 33/b.l. 335/1945.
