A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához
20 Szendiné Orvos Erzsébet: Oklevelek Debrecen és Erdély kapcsolatához VII. Kulcsfontosságú szerepet illethet meg egy-egy város kiváltságai között az árumegállító és a vásártartási jogot. Ez a jog természetesen a számottevő külkereskedelemmel rendelkező városok számára volt fontos. Debrecen híres volt heti-és országos vásárairól. A XVI. sz. elején - II. Ulászló által - már évente hét országos vásárt tarthatott7 vagyis Debrecenbe több mint egy negyedéven át országos vásár volt, ahol találkoztak az Alföld, a Felvidék és Erdély árui. Debrecen Kelet- Magyarország kereskedelmi központja volt. Az uralkodók által országosan kihirdetett kiváltság buzdította a kereskedőket, hogy áruikkal a városba jöjjenek, ahol személyükben és vagyonúkban sérthetetlenséget élveztek. 1. János Zsigmond 1569. május 21-én kiadott oklevelében biztosítja Debrecen várost vásártartásának szabadságában: .....Debretzenbe a tiztartoknak sem vásárokhoz sem sokadalmokhoz ne légién semmi keozek, hanem az biro tiztit nézik azok... ” Eredeti, papírra írt oklevél egy rányomott ostyapecséttel. HBML. IV.A. 1021./a. Muo.24. 2. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1582. október 25-én Debrecen város hetivásárainak szabadságát és országos vásáraikat Sánta Péter háza közelében jogvédelemben részesíti. Eredeti, pergamenre írt oklevél egy ép, fejedelmi függőpecséttel. Színes iniciálé díszíti. HBML. IV.A. 1021./a. Muo.36. Az árumegállítás joga nemcsak azt jelentette, hogy az állam számára szedi a vámot a város, hanem saját magának is, tehát ez Debrecen fejlődését is jelentősen segíthette. Ez a fejlődés pedig a XVI. században Debrecent a mezővárosok első vonalába emelte.x 7 Remete Pál napján, Húsvét előtt 6. Vasárnapon, Szent György napon, Szent László napján, Boldogasszony napján, Dienes napján és András napján. In: Debrecen története I. Db. 1984. Szerk.: Szendrey István. 223. L. s Ld.: Uo.
