A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
vábbi építése. Megalakul a második közúti vasúti társaság is, éspedig a „Hatvan utczai Helyi Vasút RT”, amelynek elnökségében ismét csak illusztris debreceni polgárokat találni, mint KomlóssyArtúr, Harstein Lipót, Márk Endre és mások. E társaság első igazgatójává pedig Szikszai Józsefet választják, a korabeli Debrecen sikeres vállalkozóját. (Az övé a legendás hírű „ Margit-fürdö”, ahol tánctermet, uszodát, korcsolyapályát stb. működtet s ő az, aki elsőként vezeteti be ide a villamos világítást.) A Hatvan utcai helyi vasúti társaság tehát 1887. október 3-án terjeszti elő terveit az építési engedély megadásához, amelyek alapján az engedélyokiratot a főhatóság csak 1888 júniusában adja ki (17938/1888. Kér. M. sz.), a következő címmel: „...Engedélyokirat a Debreczen sz. kir. város területén, a Bika vendégfogadótól kiindulva, a Nagy Hatvan útezán át, a Debreczen- Hajdúnánás közötti helyi érdekű vasút állomásáig s innen a Pesti- sor előtt, a Vénkert és a méntelep mellett a külső baromvásártérig vezetendő, ló- üzemre berendezendő közúti vasút építésére és üzletére...” Az engedélyes természetesen a már említett В aha Mihály és érdektársai. Különleges mozzanata az engedélyokiratnak, hogy azt személyesen Baross Gábor miniszter látta cl kézjegyével 1888. június 11-én. A Hatvan utcai helyi vasúti társaság ezek után Debrecen várossal köt szerződést, amelyből ismét idézünk: „...Az Arany Bikához címzett fogadótól a Nagy Hatvan utcza déli oldalán végig, a hajdúnánási vasút vásártéri állomásáig, onnan a Pesti- sor előtt, a Vénkert és Csigekert között, továbbá a Mester utcai sorompónál és a méntelep előtt elhaladva, a külső baromvásártérig, s késeibb egy szárnyvonal a Mester utcai sorompótól kiágazólag az István Gőzmalom telepéig, lóerőre, illetve gőzerőre, a vállalat által a saját költségén lesz kiépítendő, berendezendő és forgalomban tartandó...” a helyi vasút. Ehhez a vonalhoz, majd a „netaláni csatlakozásokhoz” szükséges területet a város díjmentesen engedi át a vállalatnak. Ezen túlmenően a már említett 2100 forintot is biztosítja segélyként, talpfák vásárlására, továbbá megengedi a vállalatnak, hogy az építéshez szükséges homokot, ugyancsak díjmentesen kitermelheti „...az Új kert, a Sesta-kert és a lóversenytér által alkotott szegletből...”. Megengedi továbbá azt is, hogy a vasúttal érintett területen kibontott utcaköveket a vállalat felhasználhassa. Hozzájárul végezetül ahhoz is, hogy „...Ahol a vasút kocsiútra esik, a vágány a kavicsolt útra tétessék le a nélkül, hogy akár a sínek közt, akár azokon kívül burkolás eszközöltetnék...”, ám Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII _____________________________189
