A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
állandó és hangos csengőszó mellett közlekedik, mire mindenki köteles a mozdony elöl kitérni, továbbá, hogy a vasút melletti porták kapuin csak lépésben szabad kihajtani. Egyébként a vonalon 9 megállóhelyet alakította ki: az Európa kávéház előtt (a mai Petőfi szobor környékén), a vármegyeháza előtt, a kistemplomnál, a Bika. Vendégfogadónál, a Csokonai-kertben (mai Kálvin tér), az Egymalom utcánál, a honvédségi kaszárnyánál és az István Gőzmalom felé való elágazásnál (mai Bem tér). A végállomás a nagyerdei fürdőháznál van. Menetdíj szempontjából pedig a vonalat négy szakaszra osztják s így utazni lehet akár egy szakaszon, akár a teljes vonalon is. A vonatszerelvény kocsijain van I. és II. osztályú hely. A teljes vonaljegy ára ekkor személyenként 15 krajcár az I. osztályon, míg a II. osztályon 10 krajcár. Az első napokon, a vonalon három-három kocsiból álló szerelvények közlekednek, amelyek állandóan zsúfoltak: mindenki ki akarja próbálni a gőzvasúton való utazást. Néhány nap múlva már áldozata is van a gőzvasútnak: október 7-én, a délutáni órákban, a Péterfia utcán a vonat elüt egy embert, aki nem sokkal ezután belehal sérüléseibe. Utólag kiderül, hogy a szerencsétlen áldozat erősen ittas volt. Az új közlekedési eszköz nagy élménye a gyerekeknek, akik versenyt futnak a vonattal, vagy felkapaszkodva a kocsikra, azok ütközőin ülve utaznak. A hamar népszerűvé vált gőzvonatnak különösen hétvégeken van nagy forgalma, amikor: „...óriási a vasút forgalma, amely minden várakozást felülmúl...”. Ez is oka annak, hogy a vonal felavatásával csaknem egyidőben felmerül, hogy hogyan tovább? Általános vélemény, hogy mindenekelőtt a Hatvan utcai szárnyvonalat kell kiépíteni. De felmerül a Széchenyi utcai vonal létesítése is, amelyet hamar elvetnek, mivel ezen az utcán ekkor mindössze 57 ház van! A jól értesültek pedig tudni vélik, hogy egy új vonal ....a kertek alatt kötné össze az István Gőzmalmot a nánási helyi érdekű vasúti indó házzal...”. Ezt a hezitálást töri meg az az 1885-ben keltezett minisztériumi leirat, amely arra szólítja fel a várost, hogy az építési engedélyokiratban foglaltak szerint építse meg a piacutcai második vágányt, a vasúttal érintett utcákban végeztesse el a „kavicságyazást” s a burkolattal bíró utakon úgy alakítsa ki a vaspályát, hogy azon más jármüvek is, keresztben és hosszában egyaránt tudjanak közlekedni. Mindebből az derül ki, hogy a gőzvasút első pályája az utca talajára helyezett keresztaljakhoz erősített sínekből áll. A törvényhatóság pedig úgy határoz, hogy meg kell Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 1 g5
