A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
véli a tudósító, hogy a helyi városi vasút létesítésének előmunkálataira már adtak ki engedélyt, ám „...az előmunkálatoknak nyoma sincsen...”. Érthető tehát, ha a város közönségét érzékenyen érinti a hír, miszerint Aradon 1869 októberében már felavatták a lóvasutat. Egy év múlva már azt is tudni véli a Debreczen napilap szerkesztője, hogy Keresztszegi Antal, városi mérnök már dolgozik is a városi ló vasút tervein. Sőt, a lap 1871. május 13-i száma már azt is közli, hogy „...kijei élt ettek azon utczák, melyeken a vonal vezettetni fog a Nagyerdőre a fürdőházig...”. Mindezek nyomán a városi tanács felhatalmazza a polgármestert, hogy hozza létre a vasútépítés „érdek- társulatát” is. Megszületik a határozat is 1871-ben, amikor a törvényhatósági közgyűlés kimondja, hogy ....lóvonatú vasút építendő a vaspálya indóházától a nagyerdei fürdőházig, illetőleg az István. Gőzmalomig...”. Nem mulaszhatjuk el megemlíteni azt az ezzel egyidőben keltezett hírt, amely szerint a vasúti indóház és a nagyerdő között rendszeresen közlekedő „omnibusz” a rossz állapotú burkolattal bíró Péterfia utca egyik kátyújában, nagyot zökkenve felborul. A „Közúti Vasút Érdektársulata” még meg sem alakul, amikor már 1872. április 8-án benyújtja a vasútépítés iránti kérelmét két vállalkozó, éspedig Herzl Jakab és társa Tóth Ferenc. Végre a polgármester is összehívja 1872. augusztus 19-ére azt a tájékoztató értekezletet, amely a leendő vasútról ad tájékoztatót, s amely az „ érdektársaság” megalakítását hivatott előkészíteni. Szeptember 21-én összeül az „érdektársulat” alakuló ülése is. Az erről szóló meghívó a következőket tudatja: „...A lóvonatú vasút létrehozása végett eddigi részvényeket aláírt érdektársak ezennel felhívatnak, hogy szeptember 22.- én, délelőtt 10 órakor, a városház nagytermében tartandó közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek...”3 Ezen az alakuló ülésen Telegdi László tanácsnok, aki egyben vállalkozó, ismertetést tart az Aradon, Temesvárott és Pesten már üzemelő városi közúti vasutakról. A magát megalakultnak nyilvánító társulat 2500 darab részvény kibocsátása felől határoz, amelyekből maga Debrecen város 1000 darabot jegyez, míg a többit a város befektető polgárainak kell jegyezniük. Itt jelenti be az építésre vállalkozó Herei Jakab, hogy a netán megmaradó részvényeket ő maga fogja megvásárolni. Az alakuló ülés arról is határoz, hogy a társulat a „Herei Jakab és Érdektársai" nevet veszi fel. 178 Simonyi Alfonz: A debreceni „lóvasúttól” a villamosig 3 Debreczen 1872. 187. sz. (szept. 21.)
