A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A debreceni "lóvasúttól" a villamosig
ahogyan hozzá törődött a nagyszámú lóvonatú vasútokhoz...”2 De Berlin lesz a színhelye annak a bemutatónak is, amelyen a Siemens és Halske cég bemutatja 1879-ben új rendszerű, villamos meghajtású vas- útját. Ez a vasút háromsínű pályán üzemelt, amely közül a középen elhelyezett sínszál vezeti az áramot a motor meghajtásához. Az 1870-es évek végén, amikor a világ több nagyvárosában sikerrel működnek a gőzvasutak, Pesten mindössze 58 km hosszú vaspályán üzemel a lóvasút. A vidéki városok között pedig elsőként Aradon helyeznek üzembe egy 12 km vonalhosszúságú ló vasutat, majd egy 5,0 km hosszút Temesváron. A fővárosban elsőként, 1879-ben, kísérletet tesznek gőzmozdonnyal: közúti gőzvasutak legnagyobb haladási sebességét 20 km/ó-ban szabják meg. 1869-ben megjelenik az a szabályrendelete (3831/1869. KKM.), amely megszabja a közúti vasút létesítésének műszaki jellemzőit és az elhelyezés alapelveit. Ezt követi a csaknem azonos tartalommal, 1893- ban megjelent szabályzat (17033/1893. K.M.), a lóvontatású közúti vasutak feletti felügyeletet „...első fokon a megyei közigazgatási bizottságok...” hatáskörébe utalja. Egyébként megjegyezhetjük, hogy még a század végén is épülnek lóvontatta városi, közúti vasutak, így például Zágrábban, Kassán és Máramarosszigeten. A XIX. század utolsó éveire esik a fővárosi villamosüzemű közúti vasút nagy lendülettel történő kiépítése, elsőként Újpesten, majd az Arany János és Deák Ferenc utcákon. 1895-ben megalakul a „Budapesti Közúti Vaspálya Társaság”, amely engedélyt kap (63296/1895. Kér. M.) több villamos vonal kiépítésére. Hajdü-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII_____________________________177 A lóvasút Debrecenben Debrecen város magisztrátusa 1860-ban elhatározza a „ Fő- Piacz”-nak - a Piac utcának - a „ befásítását”. Ennek során első ízben esik szóba egy debreceni, „lóvonatú helyi vasút” megépítése a vasúti indóház és a nagyerdő között. A felmerült ötlet azonban, amilyen hirtelen jött, oly hirtelen el is felejtődik. Csaknem egy évtized után, 1869- ben a gondolatot a helyi sajtó melegíti fel újra, megírván, hogy „...a lóvonatú vasúttal nagyon elhallgattak városunkban...”. De azt is tudni 2 Csíkváry J. i. m. 129.
