A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
170 A hatásköri kérdésekről az 1848:XXIII. te. igen szűkösen rendelkezik: a 25. §-ában csupán annyit említ, hogy „azalatt, míg a törvény részletesen intézkedend, a tanács azon hatósággal ruháztatik fel, mellyel jelenleg a megyei kis-gyülések hírnak, - a közgyűlés pedig ugyanazon hatósággal, mellyel a megyei közgyűlések vágynak ellátva, kivéve a he- és kitáblázásokat, továbbá azon kérdéseket, mellyek szoros értelemben bírói eljárást igényelnek, vagy bírói zár megrendelését, foglalják magokban”. Azonban az 1848:XVI. te. (A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról) sem határozza meg pontosan a (megyei) közgyűlési hatáskört, így - a szokásjog alapján következtetve - a közgyűlés tárgykörébe in praxi egyebek mellett a következő ügyek tartoztak: közjogi kérdések és kormányrendeletek tárgyalása, a város nevében kérelmezések elfogadása, helyhatósági szabályok megalkotása, a költségvetés, valamint a házi adó megállapítása és kiigazítása (az utóbbiak a gyakorlatban az 1,5 millió váltó Ft-os pénzhiány valaminő mérséklésére tett kísérleteket jelentették), továbbá az új hivatalok felállítása, a tisztviselők felfüggesztése, helyettesítése, a városbeli (le)telepedési jog jóváhagyása, illetve más törvényhatóságokkal való kapcsolattartás, s az azokkal felmerült vitás kérdések rendezése64. Az utóbbira lehetne intő példa a Szoboszló és Debrecen közötti, az Elepi pusztában húzódó birtokhatárvonal vitája, amelyben szinte tettlegességig, majd a nádori bírósághoz való fordulás elhatározásáig vezetett a kollízió - az adott körülmények között az utóbbi fórum elé végül nem kerülhetett az ügy. Szintén a közgyűlésben adta elő, aki tehette, a főbb tisztségviselőkkel kapcsolatban támadt vélt, vagy valós sérelmét is. Ehelyütt csak Dohányosi József képviselő történetét sommázzuk, akit - miként állította - a háza mellé történő disznóól építése közben, a telekhatár megsértésére hivatkozva, a szomszédságában lakó Nagy Sándor főbíró - miután Dohányosi az általa hivatalosnak el nem fogadott felszólítás ellenére is folytatta a munkát - Marjai János hajdújával bántalmazta: a hajdú karsérülést is okozó módon cserépdarahokkal dobálta meg (a képviselő éppen zsindelyezett), és az „istenét káromolta”. A történeti tényállás tisztázására egy kisebb bizottságot ki is küldtek, azonban az ügyről - jellemző módon - többet szó nem esett65 - mindez nem volt Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése... 64 Debrecen város közgyűlésének jegyzőkönyvei (HBML. IV. A. 101 l/а. 118.k., HBML IV. B. 1102/a. 1. k.), valamint Ruszoly J:. Városi... i. m. 98-99.p. alapján. 65 HBML. IV. B. 1102/a 1. k. üsz. 768., 331-332.1.
