A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
167 kitöltésre, vagy csupán néhányan szerepelnek benne (különösen október 3. előtt) - ez persze lehet a jegyzőkönyv-vezetők hibája is, de a fentebbiek alapján nem feltétlenül, illetve az is igaz, hogy igen sokan felmentést kaptak ezirányú kötelezettségeik alól nemzetőri szolgálataik miatt. Ily módon történt, hogy néha még a határozatok érvényessége terén is kétségek merültek fel, s vita alakult ki a jegyzőkönyv hitelesítéséről, mivel minden ülés az előzőről a főjegyző, vagy annak helyettese által készített jegyzőkönyv felolvasásával, majd hitelesítésével kezdődött. (A jegyzőkönyveket egyébként nem kellett állandó jelleggel megküldeni a belügyminiszternek, mint egykor a túlzottan paternalista helytartótanácsnak). A folytatásban - tekintettel a már említett bizonytalan jelenlétre - a lényegesebb napirendi pontok következtek, amelyeket elsősorban a miniszteri rendeletek, illetve a különböző törvényhatóságok körlevelei jelentettek. Ezek nemlétében, vagy ezeket követően a kiküldött közgyűlési biztosok és bizottságok jelentéseinek ismertetése került napirendre, illetve a város egyre súlyosabb pénzügyi gondjairól hallgatták a számvevői beszámolót. A lakossági folyamodványok tárgyalásának rendszerint külön napokat szenteltek. A képviselők munkájukért (a korábbiak alapján néhol inkább félmunkájukért) díjazásban részesültek, az esedékesség 1848. június 1-jétől számított. A tisztújításig hivatalban volt képviselők 1848. május 31-ig kapták fizetésüket. Tar Károly és Komlóssy Imre országgyűlési képviselővé választott tanácsnokok fizetését elindulásuk napjáig folyósították. Jellemző volt a bizottságok és állandó választmányok az ügyeket hosszan elnyújtó körülményes tevékenykedése is, amely inkább komótos ejtőzésre, sem mint aktív munkára hasonlított. Már „egypár katlan cserép” megvizsgálására kiküldtek akár két bizottságot is, mégis olyan „tökéletlen relatiót” adtak be a közgyűlésnek, hogy a döntés lehetetlen volt. Állandó választmányt egyébiránt létrehoztak - éppen a már említett házszabály-tervezet kidolgozásával megbízott bizottmány javaslatára - a gazdasági, erdőszeti, építészeti teendők koordinálására, valamint a számvevés és az árvaház feladatkörének biztosítására58. Egyébként az 1848:XXIII. te. ehhez annyit tett hozzá, hogy „az állandó szakbizottmányok hatósága, miilyenek: az árvái, gazdasági, szépí- * 9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 58 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 83., 91-92.p.. АН. I. évf. 1848. 12. sz. augusztus 9. 45.p.
