A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 159 szabadon legeltethette. Meghagyták, hogy ezen jogot tilos engedményezni, bérbe adni, s aki e szabályt megszegte, annak állatonként 5 Ft- ot és a hajtópénzt kellett bírságként megfizetnie. A következő közgyűlésen (április 10.) a tervezetet annyival egészítették ki, hogy a szarvasmarhák mellett kiterjesztették hatályát a juhokra is - induló numerusban 5 darab legeltetésének jogával (a skála ötösével emelkedet egészen 30-ig). Az ún. külső (hortobágyi) puszták közös használatát pedig külön is szabályozták40. A bormérési jog szabályainak megállapításáról is született javaslat, amelyet azonban nem méltányolt, s végül el is vetett a közgyűlés, mivel az minden személyi és gazdasági körülményre tekintet nélkül, egységesen évi 80 (íélévi 40) Ft-ban állapította meg a díjat, amelyet a borkimérő polgároknak kellett volna negyedévenként előre megfizetni. A közgyűlés végül a faizási jog szabályainak kidolgozásával is megbízott bizottmányt utasította egy jobb verzió megalkotására41 (ez a közgyűlés feloszlatásáig nem készült el). Április 30-i hatállyal az országbíró megszüntette a császári bírói hatóságokat (császári megyetörvényszék, járásbíróság és telekkönyvi tanács), s május l-jétől az alkotmányos bírói szervek de híre ismét teljes jogkörben megkezdhették működésüket, miután a város már március l-jétől saját hatáskörben visszaállította a történelmi intézményeket az újonnan keletkező ügyek vitelére. Az árvaügyeket a közigazgatási tanács vette át. Kisebb hatásköri vitáktól és az iratok átadá- sa-átvétele körüli procedúrától eltekintve a telekkönyvi rendszer működőképességének fenntartása jelentett nagyobb problémát, minthogy e tekintetben 1848-as alapok nem léteztek (az 1840:21. te. 15. §-a minden szabad királyi városban megszerkeszteni rendelte a betáblázá- si könyvet a földkönyvvel [Grundbuch] együtt, azonban ebből 1848-ig rendezett telekkönyvi rendszer nem alakult ki Debrecenben, miként máshol sem). Ugyanakkor az osztrák mintájú telekkönyvi rendszer (1855-től) elvi okokból nem felelt meg, s emellett az 1855. december 15-én kiadott eljárási szabályok túlságosan hosszadalmas és bonyolult ügyintézést kívántak és - állítólag - akadályozták az ingatlannal való 4U HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 1324., 1673., 1558., 133-136.p„ 146-148.p„ 142- 146.p. 41 HBML. IV. B. 1107/a. lk. üsz. 2175., 239-249.p.
