A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Antal Tamás: Debrecen szabad királyi város közgyűlése 1849-ben és 1861-ben

sította a szekerezési bizottmányt, hogy dolgozzon ki tervet minimum a nagyobb terhet szállítók díjának emelésére.

A bizottmány március 21 -éré elkészült a tervezettel, amelyet a közgyűlés nyomban el is fogadott. Eszerint követelték, hogy az OHB legalább a következő két hónapra határozza meg állomásonként egységesen 2 pFt-ban az illetményt, egyébként a hivatalból utazókért 1 pFt 20 Kr-t, a többi útért 2 pFt-ot fizessen, a nagyobb terhet vivők pedig 8 q-n felül mázsánként további 20 pFt-ban részesüljenek. Mindazonáltal a fuvarozási kötelezettséget a 3 nyíl földnél többel rendelkezők számára tették kötelezővé, ha létezett ehhez alkalmas jószáguk, ha nem; aki nem teljesítette ezen kötelezettségét, vagy nem állított ki maga helyett valaki mást (quasi: Fuvarozz, vagy fuvaroztass!), 10 pFt bírságot volt köteles fizetni.

Hovatovább a fuvarköltség emelését végül az OHB mégis csak elfogadta, felmentést viszont nem adott a város részére e szolgálat alól - ergo a divergencia fennmaradt, de jobb híján a vita ezzel lezárult10 11.

Egy újabb jelentős konfliktus akkor keletkezett, amikor Madarász az elszállásolási feladatok vezetésével is megbízott Csapó József városkapitány hozzáértését és hazafiságát vonta kétségbe (valójában a problémák a térparancsnokság néhol hebehurgya intézkedései miatt, no meg a lakosság érthetően egyre fogyó türelméből adódtak, amiket sem az elszállásolásért szintén felelős Frank Ignác, sem a tényleges elosztást végző utcakapitányok sem tudtak orvosolni). A közgyűlés természetesen megvédte Csapót, de a belügyminisztérium rendőri osztálya és a városkapitányi hivatal között a súrlódás a kormány itt léte alatt végig megmaradt".

Efelett a sokszor inkább csak dorbézoló nemzetőrség és a lovasság felszerelésének finanszírozása is a városra zúdult: május 7-én például Klapka utasítására 12 ezer pár bakancs kiszolgáltatására érkezett parancs; a lovasság számára február 12-én nyeregrekvirálást rendelt el Mészáros Lázár. Továbbá lefoglalták a guba- és paplankészleteket, majd az összes szövet-, vászon és bőranyag következett, illetve minHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 145

HBML. IV. B. 1102/a. 2. k. üsz.106., 109., 110., 79-80.p„ 82-84.p„ 84-87.p„ HBML. IV. B. 1109/1. 1. doboz. 691/1849. OHB rendelet, Szabó: i. m. 30-31.p. Balogh István: A forradalom sodrában, in Debrecen története 2. kötet (1693-1849). Szerk.: Ránki György. Debrecen, 1981. 486.p.

11 Balogh: A forradalom... i. m. 486.p.