A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

koczkáztatják életöket.”91 Tehát - ha ez a halvány célzás valóban az, amire vélhető - Kossuth abban reménykedett, hogy a magyar ajkú Debrecen biztos támasza lehet a kormánynak és a nemzetgyűlésnek. A tanácskozáson jelen nem lévő történetíró, Horváth Mihály (1809-1878) históriai munkájában hadászati szempontból minősítette célszerűnek a döntést, mert a város a Tisza mögött, a téli pusztaságon aránylag könnyen védhetőnek látszott és bízni lehetett a keleti hátteret biztosító Bem erdélyi helytállásában is. Ezt az értékelést fogadta el Szabó István is a centenáriumi tanulmánykötetben.92 A kérdést legfrissebben taglaló Takács Péter sem bocsátkozik találgatásokba, megelégszik azzal az utalással, hogy az alföldi és északkeletmagyarországi vármegyék, szabad kerületek lakossága - bár a polgárosultságban elmaradtak a dunántúliak és főleg Pest mögött - „történelmi hagyományaikat és társadalmi struktúrájukat tekintve sokkal megbízhatóbb bázisát képezték egy függetlenségi harcnak...”93

Mindazonáltal ez sem megnyugtató válasz arra az izgató kérdésre, miért Debrecent és miért nem egy másik alföldi várost szemelte ki Kossuth Lajos ideiglenes fővárosnak.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 137

Lajos Kossuth and Debrecen in 1848

Miklós Bényei

The General Assembly of Debrecen, on receiving the news about the revolutions in Vienna and in Budapest, conferred honorary citizenship upon Lajos Kossuth on March 19, 1848. There were several motives behind this decision of the leadership of the town generally considered

91 Közlöny, 1849. jan. 14. 3.p.

92 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849- ben. Pest, 1871. 2.köt. 209.p. Ennek nyomán: Szabó István: A küzdelem szervezése. = A szabadságharc fővárosa Debrecen, 1849 január - május. Db., 1948. 104.p. Hivatkozik még (104-105.p.) - Gelich Richárd (Magyarország függetlenségi harca 1848-1849. Bp., 1885. 2.köt. 154.p.) alapján - Mészáros Lázár hadügyminiszterre, aki a képviselőház szóban forgó ülésén szintén a Tiszán túli terület kedvező voltát hangsúlyozta volna. A Közlöny c. hivatalos lapban közzétett jegyzőkönyv szerint azonban Mészáros nem volt jelen december 31-én az országgyűlésben.

93 Takács Péter: A szabadság Debrecenbe költözött. = A szabadság Debrecenbe költözött. Tanulmányok 1848/49 történetéhez, Db., 1998. 22-23.p.