A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban
116 tik. Végezetre a’ hála és polgári becsület jeléül e’ közgyűlés mind Nádor Ő Fenségének, mind Minister Elnök Ő Nagy Méltóságának, mind Kosúth Lajos Urnák arczképeiket élet nagyságában Barabás Miklós képíró által elkészíttetni, nagyobb Tanács Teremében kifüggesztemi óhajtván; ez okból Ország Gyűlési követeinek meghagyja, hogy ezen óhajtást mind Nádor О Fenségének, mind Minister Elnök О Nagy Méltóságának, mind Kosúth Lajos Urnák személyesen bejelentvén, az a’ végett szükséges engedélyt ’s illetőleg beleegyezést kinyerni igyekezzenek és az eredményéről hova hamarébb tudósítsanak.”21 Nem sikerült nyomára bukkanni a levéltári iratokban vagy az iktató- és mutatókönyvekben annak, hogy a köszönő levelek mikor és milyen szöveggel mentek el a városból. A címzettek, István főherceg (1817-1867), Batthyány Lajos gróf (1809-1849) és Kossuth Lajos esetleges válasza sem ismert. A közgyűlési végzés második feléről március 27-én értesítették a város diétái követeit.22 Ők eljártak az ügyben, mégpedig április 9-én kelt beszámolójuk szerint sikeresen: „megbízatásunkhoz képest, mind a fő herczeg nádort, mind a miniszterelnököt gr. Batthyányi Lajost, mind Pest megyei követ Kossuth Lajost, a városi közönség’ nevében, fölkértük, hogy képeiknek életnagyságban Barabás hazai művész általi levételét megengedni kegyeskedjenek; s mindnyájoktól azon választ kaptuk, hogy örömmel beleegyeznek, s nádor ő fölsége és Kossuth Lajos készeknek nyilatkoztak, mihelyt mostani bokros foglalatosságuk engedi, a festőnek személyesen ülni, gr. Batthányi pedig titoknoka által, azt adatá tudtunkra, hogy ugyancsak Barabás által igen jól talált képe van az iparegyesületnek, a mitől igen jól lehet másoltatni.” Arról, hogy Barabás Miklós (1810-1898) festőművészt miként kívánják felkérni, sem a városi jegyzőkönyvben, sem a levelekben nem esett szó. A terv egyébként - mint ahogy Szabó István utalt rá - a felgyorsult események sodrában elenyészett, később meg elfelejtkeztek róla.23 Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban 21 HBML IV. A. 1011/a. 118. - Szól róla Szabó I. i.m. 44.p.; dátum nélkül említi Kónya J. i.m. 482.p. 22 HBML IV. A. 1011/m. 105 Fogalmazványok 1848 23 HBML IV. A. 1011 /r. 14.es. 30.sz. A tudósítást az április 19-i közgyűlésen olvasták fel: HBML IV. A. 1011/a. 118. Vö. Szabó I. i.m. 44.p. - Barabás reformkori Kossuth-portréiról ld. Vayer Lajos: Kossuth alakja az egykorú művészetben. = Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. Bp., 1952. 2.köt. 438- 441.p.
