A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 27. 2000 (Debrecen, 2000)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos és Debrecen 1848-ban

írta, mert követtársa az országgyűlési küldöttség delegált tagjaként Bécsbe utazott. Főleg a bécsi fejleményekre reagáló alsótáblai határozattal foglalkozott, de pár sorban szólt a Kossuth Lajosnak adott fáklyászenéről is, ahol a diétái ifjúság nevében a debreceni születésű Székely József köszöntötte a politikust, egyebek között kijelentve: „a nemzetnek, legközelebb ezen országgyűlésnek Kossuth adta azon irányt, mellytöl a nemzet’ újjászületése bizton remélhető...” Sápy kiemelte, hogy válaszában Kossuth a rend fenntartásának fontosságáról, március 15-én reggel, a küldöttség elindulása előtt tartott kerületi ülésben pedig az „ország’ csendességének biztosítása” felől beszélt.9 Közben befutottak a pesti újságok is, az ottani megmozdulások és a sajtószabadság deklarálásának híreivel. Most már nem lehetett tovább halogatni a közgyűlés összehívását, ezért másnap délelőttre, bár vasárnap volt, Poroszlay Fridrik (1788-1857) főbíró ülést hirdetett.

A március 19-én délelőtt lezajlott tanácskozásról három beszámoló is fennmaradt. Minden bizonnyal a jegyzőkönyv a leghitelesebb. Ennél valamivel részletesebb a városi tanács aznap délután 4350 példányban kinyomtatott hirdetménye. A harmadik kútfő a Pesti Hírlap itteni, névtelen levelezőjének tudósítása, amelyet a történetírás eddig figyelmen kívül hagyott. A lényeget illetően, sőt több helyen szó szerint megegyező egykorú források alapján pontosan rekonstruálhatók a nap eseményei. Miután a lakosság a pesti lapokból az ottani történéseket megismerte, már kora reggeltől több ezren összegyűltek a városháza udvarán és az épület előtti piactéren. A közgyűlésen a főbíró, hét szenátor, a népszószóló és harmincnégy esküdt vett részt, s hivatalból jelen volt három jegyző. Amikor tizet ütött az óra, a várakozó tömeg egy része bement a tanácsterembe. Ez nem volt rendbontó dolog, hiszen a városi közgyűlés már 1848. február 7-én elhatározta, hogy ettől kezdve a gyűlések nyilvánosak, ha az országgyűlési tudósítások felolvasását tűzik napirendre.10 A megbízottak kinyilatkoztatták, hogy nem kívánják zavarni a vitát, viszont ragaszkodnak a pesti tizenkét pont megtárgyalásához. Az ülés valóban teljes rendben, lelkes ünnepi hangulatban folyt le. A követjelentéseket felolvasták, majd a testület ,,a’ Pest megye érdemes követe Kosuth [sic!] Lajos által a’ kerületi ülésben f. hó 14-kén tett mind három indítványokat egy ajkúlag pártolva kijelentette”: bizodalommal van az országgyűlés iránt, elfogadja a

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVII 11 \

9HBMLIV. A. 1011/r. 14.cs. 21.sz.

10 Szabó I. i.m. 43.p., Balogh I. i.m. 477.p.