A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában
Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 83 Ennek ellenére augusztus második fele és szeptember már teljes egészében a nemzeti őrsereg szervezésével telt - mint ismeretes, sajnos, szeptember 11 -étől szükség is lett rá. Jellasics horvát bán betörésének hírére a közgyűlés szeptember 18-án a hallgatóságnak a teremből történő kivezetésével tanácskozmánnyá alakult. Azon határozatot hoztak egy honvédelmi és egy közbátorsági bizottmány felállításáról Csapó János elnöklete alatt. Az előbbit október 2-án végül megszüntették, s feladatait (pl. toborzás) a közgyűlés és a főkapitány vette át; az utóbbi viszont elviekben „teljes hatalmat” kapott, s összehívási joggal is bírt a közgyűlés felé, ennek ellenére tevékenysége a következő hónap során még nem hagyott mélyebb nyomot.46 Elrendelték továbbá a Városban tartózkodó idegenek pontos összeírását, és rögzítették a nemzetőrök javadalmazását 20 pFt-ban, amely esetleges haláluk után - amíg férjük nevét viselték - az özvegyeknek járt. Ugyanakkor Karap Sándort és Sápy Sámuelt Pest-Budára küldték azzal a megbízatással, hogy a miniszterelnöknek nyújtsák át a Város önkéntes és választott nemzetőreinek listáját, valamint mihamarabb kézi fegyverek, ágyúk és gyutacsok beszerzéséről gondoskodjanak, azonban csupán nagy nehézségek árán 3 ágyút, 10 darab golyót és 5 kartácstöltetet sikerült kieszközölniük a hadügyminisztertől. Mészáros Lázártól ugyanakkor utasítást kaptak 50 tüzér toborzására - ami gyakorlatilag több volt, mint a rendelkezésre álló nehéztüzérségi eszközök száma.47 Az ágyúgolyókat végül - miután Munkácson is hiába próbálkoztak - a dernti vasgyárban rendelték meg. A „lelkes tehetetlenség” Janus-arcú iróniája a már felállított lovas századokat sem kímélte, mivel ahelyet, hogy indulásra kész állapotba helyezték volna őket, inkább feloszlatták azokat az őszi gazdasági munkálatok elvégezhetősége érdekében, így Batthyány azonnali útnak indításukra vonatkozó szeptember 24-i rendeletét egyenesen képtelenség volt végrehajtani. Természetesen a Minisztérium által megkívánt további toborzás is akadozott, így elhatározták - nem éppen a legszerencsésebb módon -, hogy a hiányt a 19-22 év közötti ifjak közül sorsolással pótolják. E megoldás ellen érthetően sokan tiltakoztak, végül mégis sor került rá. Ezzel egy időben, illetve ezt követően viszont az így kiállított újoncok, valamint a környező törvényhatóságok ide érkező nemzetőreinek elhelyezése okozott csak46 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 512., 513., 560., 276-271.1., 288.1. 47 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 522., 542., 274.1., 279-280.1.
