A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában

minisztérium a megkezdett alkotmányos útján halad, meg nem szűnik. "35

1848 nyarának egyik állandó problémája a nemzetőrség megszervezése és készenlétben tartása volt. Batthyány miniszterelnök május 16-i rendelete értelmében összeírott nemzetőrség bemutatkozása június 4-én reggel 6 órakor történt a Szabadság téren a felesketéskor. A felesketetteket házi elszállásolásban kellett részesíteni, ami egy idő után - el nem ítélhető módon - jelentős feszültséget okozott a polgárságnak. Ugyanakkor a belügyminiszter felhívta a lakosság figyelmét, hogy a haza támogatását egyéb módon, jelesül felajánlásokkal is realizálni lehet: donációként elfogadtak pénzt, árut, sőt kölcsön formájában adott összegeket is. A lakossági támogatások összeírására 6 fős bizottságot állítottak fel Kálmánczei Gábor, Sutba Mihály, id. Nagy Mihály, Szathmáry Sándor, Ormos József és Simon György részvételével. A Város maga is tett felajánlást - leginkább persze kölcsönösszegekből, mivel pénztartalékai gyakorlatilag teljesen kimerültek. Megindult közben a toborzás is toborzó tiszttel és orvossal.36

Az első igazi riadalmat az keltette, mikor Mészáros Lázár utasította a Város vezetését, hogy a megtámadott Bács és Torontál vármegye megsegítésére azonnal mozgósítható haderőt állítson ki (hasonló felszólítást kapott Budapest[!], Békés, Arad, Hódmezővásárhely, Szentes, Szolnok, Mezőtúr, Gyula, Nagyvárad városok, valamint számos megye is). A rendelethez a hadügyminiszter hozzátette, hogy akik támadtak, „ korántsem szerbek vagy horvátok, minthogy ezek a magyar koronáért és nemzetért igaz testvérekként mindig vérüket és életüket áldozták, így ezennel is bizonyosan a magyarral közös szabadságért[!] fognak inkább buzogni, harcolni, mintsem rabigát hordani... [hanem] elkorcsosult, vakmerő, gyülevész hálátlan népcsoportok lehetnek. ”37 - Nem szükséges kommentálnunk, mekkorát tévedett. Mindazonáltal a szervezés megindult, Csapó János főkapitány és Vecsey József képviselő utasítást kaptak a fegyverek szétosztására.

A Város elszállásolási gondjai ugyanakkor tovább nőttek, mivel nemhogy 1500, de ezer nemzetőrnek sem volt hely, így a közgyűlés kérte Mészáros Lázárt, hogy engedélyezze az önkéntesek egy részéHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 79

35 HBML. IV. В. 1102/a. 1. k. üsz. 55., 68-70., lásd még üsz. 91., 162., 99-101., 148.

36 HBML. IV. B. 1102/a. 1. k. üsz. 7., 8., 10., 40., 75., 24-31., 52-53., 82-83.

37 HBML. IV. В. 1102/a. l.k. üsz. 106., 110-111.

_____________________________