A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában

69

tétetnek az összeirási eljárás végrehajtása és a választás helye, és ideje körűi” Erre figyelmeztetett a belügyminiszternek az április 26- án tartott közgyűlésen felolvasott rendelete is, amely ismételten, a törvényt részletezve szabályozta a tisztújítás, illetve a népképviseleti alapú új közgyűlés megválasztásának menetét. Ezt az összehívott közgyűlés néhány ponton finomította, s végül az előkészületek és a tényleges választások in concreto a következőképpen zajlottak:

Az összehívott tanács és a közgyűlés együttesen egy választási elnököt választott többségi elven, titkos szavazással Karap Sándor személyében. A Várost 6 egyenlő magnitúdójú kerületre osztották fel: a kialakult helyi szokásokra is figyelemmel ezeket a hat nagyobb utcának megfelelően alakították ki, jelesül: Hatvan utcza, Péterfia u., Csapó u., Piacz u., Czegléd u. és Varga utcza. Az utcabeli küldöttségeket utasították, hogy tizedenként 2-2 emberrel vegyék kezükbe a lokális szervezést. Majd április 24-én központi választmány is alakult kerületenként - utcánként - 5-5 személy részvételével. A tisztújítás első napjául május 22-ét jelölték ki, amely még éppen belefért a törvény által meghatározott 6 hetes időintervallumba, a közgyűlés tagjainak választását pedig május 27-én tartották. Ehhez össze kellett írni a szavazók névsorát kerületeként, azon belül tizedenként felosztva, házról házra járva, maximum 5 nap alatt. Ezen összeírást a lakosság számának meghatározására is felhasználták, így az ott élő cselédeket és családtagokat is regiszterbe vették - egyben ez szolgált alapul a nemzetőrség szervezéséhez is. Ezért az összeírás két fokozatban zajlott: 1) a lélekszám, majd 2) a tiszti választó képesség számbavétele. Választójoggal azon polgárok rendelkeztek, akik megfeleltek az 1848:ХХШ. te. 6. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi konjunktív feltételnek és a 6. § a)-e) pontjaiban meghatározott alternatív feltételek valamelyikének. Eszerint:

“A városi közönségnek, a nőket kivéve, mindazon tagjai, kik teljes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nincsenek, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók; ha

a) A város határához tartozó, és a telekkönyvben tulajdon, vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beirt olly házat, vagy telket, egy év óta bírnak, mellynek értéke kis városban 300 - közép városban 700 - nagy városban 1000, különösen Pest városában 2000 pengő forint: vagy

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI