A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában

szakmai reformelképzelések helyett - leginkább az élesen szemben álló hatalompolitikai megfontolások szűkítik-tágítják.4

Az utolsó rendi országgyűlésen a Várost a liberális Komlóssy László és Sápy Sámuel képviselte, követutasításaikat egy tizennégy tagú testület dolgozta ki - bár inkább konzervatív módon. Bennük az alapvető szellemi vezérfonalat azon törekvés jelentette, hogy a városi követek szavazati jogát csak a belső rendezés törvénybe iktatását követően tárgyalja az országgyűlés. E javaslat szerint a követek megválasztásának jogosultságát adóteher alapú cenzus szabta volna meg. Hangoztatta, hogy a ház- és földtulajdonosokat értékminimumra való tekintet nélkül szavazathoz kellene juttatni, azonban a kézműiparo- soknak már csak korlátozással, a polgárjog nélküli külvárosi lakosoknak pedig egyáltalán nem járna szavazati jog. A házbirtokosok számát ekkor 816, a releváns kézművesekét 2313 főben határozták meg Debrecenben.5

Ami a városok országgyűlési lehetőségeit illeti: a fő cél az egyenkénti szavazati jogosultság megszerzése volt. (Azonban tegyük hozzá, hogy csupán 1848 januárjától, míg eredetileg a leghaladóbbnak tartott Pest megyei követutasítás is csak 30 helyet szánt a 63 szabad királyi városnak - a nagyobbaknak, mint Debrecennek is, kettőt.)

Természetesen a végső lendületet a márciusi - bécsi (!) és pesti - események adták meg, amelyek öt nap alatt vezették el a diétát az 1848:ХХП1. te. megalkotásához. Ezen törvénycikk 4. §-ának rendszere alapján Debrecen - mivel lakossága az április-májusi összeírás szerint 48566 főt számlált6 - a nagy városok közé tartozott. A helyi események - ha nem is mindenkor ilyen lendülettel és lelkesedéssel, de - szintén gyorsan követték egymást.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 63

4 Balogh István: A forradalom sodrában, in Debrecen története 2. kötet (1693-1849). Szerk.: Ránki György. Debrecen, 1981. 550., Kiszely Gyula (szerk): Magyar városok fejlődése. Magyarország városai és vármegyéi. I. Debrecen szabad királyi város. A város múltja, jelene és jövője rövid áttekintésben. Budapest, 1931. 119.

3 Balogh: A forradalom... i. m. 476.

6 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban: HBML.). IV. A. 101 l/а. 118.k. ügy- iratszám (továbbiakban: üsz.) 1060., 476._____________________________________