A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Antal Tamás: A debreceni közigazgatás átalakulásának néhány kérdése a Batthyány kormány időszakában

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI

61

A DEBRECENI KÖZIGAZGATÁS ÉS A NÉPKÉPVISELETI KÖZGYŰLÉS 1848-BAN

Antal Tamás

ELŐZMÉNYEK

ebrecen gazdasági és társadalmi fejlettsége, valamint jellemzői a XIX. század első felének végén alapjaiban megfeleltek a

^ tiszántúli urbánizált területek regionális jellegzetességeinek: a Város cívis polgársága leginkább az agrártermelésen és a kereskedelmen keresztül kapcsolódott az ország gazdasági életébe, az ipari forradalom első hullámának hatásai itt 1848 előtt még nem érződtek, s a megfelelő nagyipari kapacitás hiányában a helyi kisipar elégítette ki a legtöbb indusztriális szükségletet.1

1848-ig Debrecen közigazgatása - akárcsak a többi szabad királyi városé - késő feudális jelleget mutatott. A magyar királyi helytartótanács ellenőrzése és fennhatósága alatt működött, gazdasági ügyekben a magyar királyi udvari kamara irányítása alá tartozott. Főbb szervei a tanács és a választott hites közönség (község, electa communitas) volt, melyek világát zárt kapuk őrizték az esetlegesen betekinteni vágyó cívis polgárok elől. A XIX. század elejére kialakult egy kvázi hivatalnok-rend, melynek tagja között oszlottak meg a főbb magisztrátusi pozíciók: így a szenátori, a főbírói és a polgármesteri tisztségek szinte öröklődtek, mindig ugyanannak a néhány befolyásos családnak a kezében maradtak. Az electa communitas - mely egy 60

1 Mózes Mihály: Debrecen ipara a dualizmus korában, in: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. Szerk.: Ránki György. Debrecen, 1976. 101-106.