A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1757-1850
Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 37 A HAJDÚKERÜLETI TÖRVÉNYSZÉK BÜNTETŐ ÍTÉLETEI A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁGOK ELŐTT 1757-1850 orgách Zsigmond felsőmagyarországi főkapitány 1613. június 4-én kelt instrukciója a városi tanácsok ítéletei elleni fellebbezések elbírálását a kassai főkapitány ítélőszékének hatáskörébe utalta, a hajdúkerület létrejötte után azonban ez a jog a kerületi közgyűlést illette meg. A közgyűlés fellebbviteli bíráskodására 1704-től vannak adatok. Bár az 1563. évi 43.te. büntető ügyekben egyedül a gyilkosság miatt elítélteknek engedte meg a fellebbezést, ennek ellenére a hajdú városokban a paráznaság, káromkodás, boszorkányság, lopás, verekedés miatt halálra ítélteknek, sőt az ilyen cselekmények miatt pálcázásra, kalodába zárásra, eklézsia követésre, pénzbüntetésre marasztaltaknak is megengedték a fellebbezést. A hajdúkerület közgyűlési jegyzőkönyveibe 1709-től kezdve jegyezték be a fellebbezett ügyekben hozott másodfokú ítéleteket, melyek ellen további fellebbezéssel lehetett élni a kassai hadiszékhez. Az 1729:30. te. a nyilvános és közönséges gonosztevők büntető ügyeiben megtiltotta a királyi táblához való fellebbezést, vagyis „criminalis ügyekben” csak egyfokú bíráskodást engedett. A gyakorlatban azonban ez a rendelkezés nem érvényesült következetesen, mert a súlyosabb büntetésre ítélt nemeseknek a fellebbezést ezután is megengedték. Mivel a hajdú városoknak, illetve a kerületnek eddig sem volt fellebbviteli fóruma a királyi tábla, ezért a törvényt úgy értelmezték, hogy ez rájuk nem vonatkozik és ezután is a korábbi gyaNagy Sándor I. A fellebbezési jog alakulása
