A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen
34 ként alakultak a dolgok. Az azonban a felkelés kibontakozása idején is érzékelhető, hogy vezető erővé nem a töröknek teljesen behódoló, kül- és belpolitikai tekintélyét vesztett Apafi fejedelemsége válik, hanem a fiatal és tehetséges Thököly Imre vitézlő hada. A bujdosók korát felváltó kuruc felkelés kirobbanásához a külső és belső feltételek kedvező alakulása vezetett. A Habsburg-uralkodó haderejét a nyugati hadszíntér foglalta le, ugyanakkor ellenfele a francia király a színre lépő új nagyhatalom képviselője támogatásával ügyesen használta ki a magyarországi bujdosók katonai erejét a német sereg meggyengítésére. Bár a szultán a lengyel, majd az orosz háború miatt a némettel kötött vasvári békeszerződést nem szegte meg, mégis a bujdosók hallgatólagos, majd nyílt katonai támogatásával, ha ellentmondásosan is, de segítette a felkelést. A Porta politikájának radikális megváltoztatásában döntő szerepet játszott Kara Musztafa, az új nagyvezér, aki egyértelműen felismerte a török ellenes európai koalíció formálódását és ezért véglegesen csapást kívánt mérni a Habsburgok katonai erejére. Az erdélyi fejedelem bár mindvégig segítette a bujdosó had egybetartását, vezető szerepét az ország kiszolgáltatottsága és a belső hatalmi harc okozta nehézségek miatt nem tudta megőrizni. Mindez jelentősen hátráltatta abban, hogy Thököly Imre felülemelkedését megakadályozza, sőt a sors iróniája, hogy éppen ő maga egyengette az ifjú gróf sikeres útját. Mentségére szolgáljon, hogy sem az általa megbízott Teleki Mihály, sem a bujdosók által korábban megválasztott Wesselényi Pál nem bizonyult alkalmasnak a hadvezéri tisztre. Thököly pedig háttérbe szorítva Wesselényit, felváltva a katonailag sikertelen Telekit, megteremtette a felkelő had egységét. Ezzel az erővel képes volt fényes katonai sikereket elérni. így vált lehetővé számára, hogy ügyes diplomataként a nagyhatalmak képviselőivel a fejedelemtől függetlenül tárgyaljon, fegyverszünetet kössön, egyszóval, hogy a felkelés meghatározó személyiségévé váljon. Debrecen szerepe a magyarországi Habsburg-ellenes mozgalom mindkét korszakában, a bujdosás és a felkelés idején is a térségben tartózkodó török, német, erdélyi és kuruc katonaság ellátása volt. Ez utóbbit is teljesítenie kellett, hiszen elvárta a várostól mind a Porta, mind az erdélyi fejedelem. A lakosság kezdetben rokonszenvvel fogadta a hazáját és vallását elveszített magyarországiakat, fokozatosan azonban a várost érő német zaklatások, a katonák mértéktelen követeÖlveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen
