A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A XVII. század végi kuruc felkelés és Debrecen
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 31 A had téli elszállásolása alkalmat teremtett arra, hogy Thököly titkon tárgyaljon a német kormánnyal és a Portával. Egyre nyilvánvalóbbá vált számára, hogy csak elismertetése esetén folytathat önálló, az erdélyi fejedelemtől független politikát. A nagyvezér kapucsi basája, Abdurrámán aga február végén Egerben vette fel a kapcsolatot a kuruc vezér bizalmasával. 1680. február 6-a után pedig, amikor Strassoldóval Jolsván aláírta a fegyverszüneti szerződést, a bécsi kormány képviselőjével is tárgyalt a béke létrehozása érdekében, igaz eredménytelenül. Apafi azonban a tárgyalásokról tudomást szerzett és ettől kezdődően - átlátva Thököly szándékát - minden alkalmat megragadott, hogy az „álhatatlan” grófot a Portán lejárassa. A Konstantinápolyba küldött Vajda László erdélyi követ nemcsak Thököly kétszínű politikájáról számolt be, de Apafi képviseletében török katonaságot kért, hogy a felkelő had élére álljon. A fejedelem nemcsak nem kapta meg a támogatást, de tehetetlenül kellett tudomásul vennie, hogy a kuruc vezér külön követet küldhetett a Portára, akit ráadásul nagyobb érdeklődéssel fogadták, mint saját emberét. Thököly április elején az erdélyi fejedelem megnyugtatására nem Bereg és Ugocsa vármegyékben jelölte ki a felkelő had téli szálláshelyét, hanem Biharban. Ismeretes, hogy a császár nem ratifikálta a jolsvai armistitiumot, ennek ellenére nem kifogásolta a fenti megyékben kijelölt kvártély elfoglalását. A kuruc vezér helyzetét tovább erősítette az 1680 nyarán megkezdett támadás, amikor kisebb létszámú csapatai Morvaországban és
