A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Forrásközlés - Mónus Imre: A hajdúnánási Kossuth szobor története

Hajdú-Вihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI

281

Elmondhatjuk, hogy az adománygyűjtés városi mozgalommá nőtte ki magát, és a város 3600 körüli háztartásából 2400 család adakozott anyagi lehetősége szerint. A pénztámapló egyben kortörténeti dokumentum is, mert 2400 fő nevét, házszámát ( akkor még nem volt az utcanév elterjedve) és az adomány összegét tartalmazza.

1902. március 12-én a pénztárnok már 9442 koronáról adott számot, melyet bevezetett a pénztárkönyvbe, és a pénzt a bankban helyezte el, hogy a szoborállítás költségeinek kifizetéséig ott kamatozzon.

Rákosi Viktor a város országgyűlési képviselője, a szoborbizottság társelnöke, aki Budapesten élt, szép summát, 90 koronát küldött adományként a szoborállítás céljaira.

Rákosi Viktor 1860-ban született, író, újságíró, humoristaként volt ismert. Rákosi Jenő író, politikus, valamint Rákosi Szidi színésznő öccse. Jogi tanulmányokat végzett, de közben újságírással is foglalkozott. 1879-től a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott, 1881-től haláláig a Budapesti Hírlap belső munkatársa volt. 1894-ben alapítója és szerkesztője a Kakas Márton c. élc- lapnak. 1891-től a Petőfi Társaság, 1897-től a Kisfaludy Társaság tagja. 1901-1911 között volt Hajdúnánás országgyűlési képviselője a függetlenségi és 48-as párt listáján. Sokat utazott, egész Európát bejárta. Az 1888-i velencei nemzetközi irodalmi kongresszuson Türr István tábornokkal képviselte Magyarországot. Hajdúnánás választói elégedettek voltak képviselői munkájával, többször járt a városban az 1911- ben bekövetkezett betegségéig, paralízis támadta meg, Halála 1923- ban volt. Nevét ma utca őrzi Hajdúnánáson.

A város a megfelelő szobrász kiválasztásához felhasználta a képviselő fővárosi kapcsolatait, aki 1903. július 14-én leutazott Hajdúnánásra, hogy a szoborbizottság ülésén részt vegyen, és felolvasta Fadrusz János ismert szobrászművész levelét (tőle kért tanácsot), aki bizalommal ajánlotta Horvai János szobrászt a szobor elkészítésére, és ismertette Horvai árajánlatát is.

Horvai János 1873-ban született Pécsett, s az iparművészeti iskola elvégzése után tanulmányait 1889-1895 között Bécsben folytatta. 1901-ben Franciaországban, majd Olaszországban, s 1928-ban Amerikában járt tanulmányúton. 1897-től Budapesten élt. Eleinte Róna Józsefnek lett a segédje, - az ott készült pályamüvével nyerte el a megbízást a ceglédi Kossuth szoborra - de hamarosan a maga lábára