A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Bihar megyei malmok történetéből
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 253 BIHAR MEGYEI MALMOK TÖRTÉNETÉBŐL Szűcs Ernő I ndíttatást éreztünk arra, hogy erről a témáról írjunk, oka ennek; az utóbbi időben számos monográfia, leírás jelent meg egy-egy településről, s azokban téves adatok jelentek meg a malmokkal kapcsolatban, illetve említés sem történt róluk, holott a két világháború közötti időszakban alig volt olyan magyar település, ahol malom ne működött volna.1 S ezek nemcsak közvetlenül hatottak, hiszen gyárjel- legü ipari üzemek voltak, hanem közvetve is. Ahol ugyanis malomalapításra került sor, ott rövidesen megjelentek a gépészek, a géplakatosok, esetleg malomasztalosok, stb., ami a település ipari palettájának színeződéséhez járult. A malomtulajdonoson kívül a vagyonilag gyarapodó gépész cséplőgépet vásárolt, majd darálót létesített, így létrejött egy szerves fejlődési létra, ami a polgárosodáshoz vezetett. A malmok államosítása a tulajdonoson túl, akit vagyonilag tönkretett, ezt a társadalmi előrehaladást is derékba törte, s mivel ez más iparágakban is (pl. tímár) lejátszódott; a polgárosulás végét jelentette, s ennek hatása jelenlegi társadalmunkban, politikai életünkben is érződik.2 Arról a hatásról sem feledkezhetünk el, hogy a falvakban megszüntetett malmok gépeinek leszerelése, összetörése, beolvasztása egyrészt könnyebbé tette a parasztság termelésének ellenőrzését, termékeinek igénybe vételét, másrészt arra kényszerítette a termelőket, gabonájukat lakóhelyüktől távol, gyakran 10-20 km-re lévő még mű1 Hajdú-Bihar megye kézikönyve /Sorozat szerk.: dr Kasza Sándor, Ceba kiadó,1998./ 392., illetve Dr Bodnár László: A 275 éve újjátelepült Monostorpályi. " A debreceni tímármesterség történeti emlékei /Szerk: Nagy Pál és V. Szathmári Ibolya Karcag, 1997./ _____________________________________________________
