A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Szendiné Orvos Erzsébet: Magyarország, államiság, millennium

1610-53/1950. VII.sz. okmánnyal kinevezték a levéltár új vezetőjét. Reszeghy Lajos megbízott vezető pedig „átadta az ügyeket’’.20 Érdemének tekinthetjük azt az alapos, rendszerezettségre törek­vő munkáját, mellyel hatalmas anyagot gyűjtött össze az ország és a megye nemesi családjaira, a magyarság eredetére, és kultúrájára vo­natkozóan történelmi és néprajzi szempontból egyaránt. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 239 Családtörténet - társadalomtörténet Időszerűtlennek tűnhet, hogy az ezredforduló évében olyan so­kat foglalkozom a nemességgel, és általában a genealógiával. Tettem ezt egyrészt azért, mert az ún. nemesi-nemzet képzet és vele a nemesi osztály „nemzetfenntartó” elhivatottsága évszázadokon át fennállt, másrészt célom az, hogy a modern genealógiai kutatások mellé álljak. Czeizel Endre szavaival élve: ’’Ahhoz, hogy irányíthassuk jelenünket, ismerni kell a múltunkat, jelenünk tudatos befolyásolása pedig megha­tározza a jövőnket. Mindezekben családfánk, tehát őseink ismerete és a tárgyilagos önértékelés sokat segíthet, ...de nagy segítséget nyújthat az egészség védelmében és a különböző tehetségek eredetének megér­téséhez is. ”21 A genealógia az 1945 előtt végzett történészek számára a ne­messég-igazolásokat, a sok dilettáns őskutató és a belőlük élt család- kutató irodák tevékenységét idézi fel. Reszeghy Lajos és a többi vidé­ki levéltárnokaink és helytörténészeink, akik a legnagyobb ambícióval foglalkoztak családtörténet-írással - még ha gyakran megbízhatatlan eredményekre is jutottak - a mai kutató és a történettudomány számá­ra óriási anyagot, értéket gyűjtöttek össze, de csak a nemességgel fog­lalkoztak! Pedig a genealógia feladata ennél sokkal többrétűbb: az egész magyar társadalom korszakonkénti modern vizsgálatával a már sokban sematizmusba merevedett társadalomtörténeti kutatás meg- élénkítője kellene lennie. Erről kívánok írni, előtte azonban szüksé­gesnek látom a genealógia tudományának rövid történeti áttekintését. A genealógia az 1767-ben megjelent Pápai Páriz Ferenc latin­magyar szótára szerint valamely nemzetségnek lajstroma. Az 1894­20 U.o. 21 Dr. Czeizel Endre: Családfa. Honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk. Bp. 1992. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents