A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 227 ■ ■ ■ 1 ' Hl -------- - fl' -------------■ Ami a vizek öntözésre történő felhasználását illeti, az 1900. évi XXX.T.C. ,A közérdekű öntözőcsatornák létesítése tárában” lép ér­vénybe. Igaz, ekkorra az országban már csaknem 250 öntözőmű mű­ködik és több, mint 22.000 katasztrális holdon folyik öntözéses gaz­dálkodás. Az említett törvény tehát megengedi, hogy az országban akár magángazdaságok, akár társulatok létesíthessenek öntözőműve­ket, amelyek létesítéséhez állami támogatás is elnyerhető. Debrecen városa is él a lehetőséggel és - egyenlőre kísérletképen - a Hortobágy területén, 300 holdnyi területen, „...a Vay féle nagy major és a füzes­abonyi vasút közötti...” területet bocsátja a kísérleti öntözés rendelke­zésére. Sőt a csatornarendszer kiépítésére pénzbeli befektetést határoz el. A kísérleti öntözőcsatorna a földművelésügyi tárca irányítása alatt és a kultúrmérnöki hivatal közreműködésével 1914-re elkészül, csak­hogy ekkorra a város olyan súlyos pénzügyi gondokkal küzd, hogy a magára vállalt költségeket kifizetni nem tudja. Ezekben az években kerül napirendre ismét és komolyan a Duna- Tisza csatorna megépítése. Érdemes idézni ezzel kapcsolatban Jász- Nagykun-Szolnok vármegyének ezügyben fogalmazott feliratát. „...Semmi üdvöseb bet a Haza boldogulásának és jólétének előmenete­lére és szükségesebbet egy társaság sem...”. Ezt mondták ki Pozsony­ban is a tekintetes Rendek által összehívott társaság gyűlésében is. Egy 1910-ből származó újsághír szerint egy debreceni polgár is, bizonyos Schlesinger Dávid kért és kapott előmunkálati engedélyt a Duna-Tisza csatorna megépítésére.35 A lelkesedést lehűti a kereskedelemügyi tárca állásfoglalása, amit ez ügyben adott ki. Eszerint: amíg a Tisza felső és középső részén lévő hajózási akadályokat meg nem szüntetik és amíg egy Budapest és Csongrád közötti csatornatervi változat el nem készül, a csatorna építéséről döntésre nem kerülhet sor. (79. 007/11. 1910.) A vitába az ekkor már nagy tekintélyű Hieronymi Károly is bekapcsoló­dik, aki arról ír, hogy a Duna-Tisza csatorna igen fontos vízi útja lehet­ne az országnak, mert ez biztosíthatná a gazdag búzatermő vidékről (Szolnok, Csanád, Bihar, Arad stb. vármegyék) a termés olcsó elszállí­tását. Igaz ugyan, hogy már Beszédes József, a nagynevű vízi mérnök is azon a véleményen volt, hogy lehetetlenség egy Pestről Szolnokra vivő csatorna megépítése, amit ,r..meggyőzhetetlen akadályok ostro­molnak...”. Hieronymi is tesz egy javaslatot másfajta csatornára, éspe­35 Debreczen, 1910, évf. május 24,- i 114,sz, __________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents