A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
hóolvadás következtében annyira megáradt, hogy /.../a városi mérnök közreműködésével, a Kösely gátját kénytelenek több helyen is áts’ág- ni... ”, mivel az a veszély fenyeget, hogy a Kösely vize a városra zúdul. Végülis a Kösely rendezése Hajdúszoboszlón ismét halasztást szenved s marad a világháború utáni évekre. Hajdúböszörmény közelében ugyan állandó jellegű vízfolyás nem található, ám a város belterülete eléggé lefolyástalan, ami azután a csapadékosabb években bizony gondot okoz. Ezért is, a város már 1896- ban azt kéri a megyei alispántól, érné el a kultúrmérnöki hivatalnál, hogy végezzék el néhány városi utcán a „lejtmérést”. A lejtmérés ugyan megtörténik, de ezzel a víztelenítés gondja még nem oldódik meg.’0 Majd csak 1911-ben határoz úgy a város önkormányzata, hogy a „... Hajnal-, a Bethlen- és Folyó utcákat szabályozni fogja...”. E szabályozásnak az a lényege, hogy a vízmosások és árkok által kimosott utcarészek nívóját megemelik. Ennek elkészíttetett terveit nemcsak engedélyezés, de anyagi támogatás végett is felterjesztik a földművelésügyi tárcához. A közbejött háborús évek azonban ezeket a munkálatokat is csaknem egy évtizeddel elodázzák. Hajdúnánás csaknem ugyanilyen helyzetbe kerül a Bercsényi- és Fáy utcák víztelenítésével. A város vezetése kísérletet tesz arra, hogy a munkát történetesen az államépítészeti hivatallal végeztesse el, ami érthetően nem sikerül, mert „...az útalap kötelezettsége a város vízrendezésére nem terjed ki... ” - adja a választ az államépítészet. Püspökladányban ezekben az években elsősorban a Makkod- és a Hamvas csatornák rendezése kerülnek szóba, amennyiben szükség van mélyítésükre, illetve meghosszabbításukra. A gyulai vízügyi hivatal 1911-ben engedélyezi a Kaba, Szerep, Báránd és Sárrétudvari községek határában fekvő „...árterületek belvizeinek egyrészt a Hamvas csatornába, másrészt a Hortobágy-csatornába történő elvezetését... ”21 Itt jegyezzük meg, hogy a Hamvas- ér szabályozását Stern Jakab, kiskabai lakos kezdeményezi, még 1893-ban. A célja ezzel az, hogy földjei megszabaduljanak a belvizektől, amely munkákra 1894-ben meg is kapja az engedélyt, mely szerint a Hortobágy-Berettyó csatorna bal partján alakíthatja ki a vízelvezető rendszert. Ezekben az években gyakran merül fel az a panasz, hogy egy-egy földbirtokos a maga földjéről a szomszédja 220 Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése Uo. 1896. 97.cs. 4371.sz. Uo. 1911. 136.cs. 1984.sz.
