A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése

218

Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése

Monostorpályi - Új Léta - Vámospércs vonalon haladt Nyírlugos magasságáig.12 Jegyezzük meg, hogy a kultúrmérnöki hivatalok területi beosztásáról rendelkező földművelésügyi miniszteri rendelet (3050/1893.-III.sz.) VI. kerületeként nevezte meg a debreceni székhelyű és Hajdú-, Szabolcs-, Szatmár-, Szilágy- és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék területére illetékes intézményt. Tehát a Kék Kálló rendezését az „Alsó Nyírvidéki Vízlecsapoló Társulat” kezdi el és az 1893. július 10-én tartott közgyűlésen arról számol be a vezetőség, hogy a Kék Kálló főcsatorna építése immár folyamatban van.1'

Nádudvaron és Szoboszlón lenne leginkább indokolt a belvizek rendezése ahol a kanyargó Kösely okozza a két településen a gondot. Nádudvar község számára Sípos Sándor kir. mérnök készít tervet arról, hogy a Kösely vizét a településen kívül vezessék s azt a „Makkod csatornába” csatlakoztassák. Ez utóbbi ugyanis ekkor már „...egészen a község alatti Rendekérig el lett készítve...” s legutóbb újból ki lett a medre tisztítva.14 Ám Nádudvarnak még ennél is nagyobb gondol okoz a határában lévő Hortobágy folyó jobb partján, a nagyrészt kisgazdák birtokát képező mintegy 9600 kataszteri hold földnek a tavaszi vízkároktól való mentesítése. E terület vizemek lecsapolásához kéri a vármegye segítségét.15 Éppen ennek előmozdítására alakul meg 1910-ben a „Nádudvari Hortobágy-Jobbparti Belvízlecsapoló Társaság” amelynek közgyűlése elhatározza, hogy a célbavett munkálatok megvalósítására 60.000 forint összegű bankkölcsönt vesz fel.16 A község a teljes vízrendezés érdekében végül elhatározza, hogy „...a község utcáin ösz- szegyülni szokott vizek elvezetésére az utcai árkokat elkészíti és a laposabb területeket feltölti...”. Mindezen munkálatok irányítására egy megyei útmester kirendelését is kérik az alispáni hivataltól, amely ehhez a segítséget megadja.17 Nádudvar község tehát az 1910-es évek végére megszabadul a Kösely elöntéseitől.

Hajdúszoboszló 1908-ban már elodázhatatlannak ítéli a Kösely várost átszelő medrének kitisztítását, ámbár tisztában van azzal is,

12 Szanka Dezső: A Kék- Kálló ér belvízrendezéséről (Magyar Mérnökegyesület Közlönye, 1891. évf.) 279.-298.

13 HBML Hajdú vármegyei közigazgatási iratok IV. B. 905/b 1893. 89.cs.2926.sz.

14 Uo. 1903. 112.cs. 2662.sz.

15 Uo. 1909. 153.cs. 7112.sz.

16 Uo. 1910. 154.cs. 15.SZ.

17 Uo. 1911. 158.cs. 6552.SZ. _________________________________