A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése
210 Simonyi Alfonz: A Tiszántúl vízrendezése Bodoky Károly tervei alapján kezdik el megásni 1855-ben a Bakonszeg és Szeghalom közötti, csaknem 20 km hosszú új Berettyő-medret. így 1864-ig a Berettyón csaknem 100 átmetszés készül el. A Bakonszeg és Szeghalom közötti új meder elkészülte után, ugyancsak új medret készítenek a Berettyó számára Kis Mária (Kismarja) és Szalárd között. Mindez odavezet, hogy a Berettyó lefolyása és medre radikálisan megváltozott és a folyónak addig 225 km-re becsült hossza 86 km-re zsugorodott. Érdemes megemlíteni, hogy Kecskés Károly, vízügyi felügyelő, még 1848-ban a következőkben határozza meg a Berettyó és a Körösök szabályozásának alapelveit: 17 Mindenekelőtt biztosítani kell a vizek szabad folyását s ezért minden akadályozó tényezőt (fenékgátak, malomgátak, rosszul épült hidak stb.) el kell bontani. 2. / A folyók hosszát jelentősen redukálni kell, miáltal azok esése megnövekszik. Ezen érdeknek minden magánérdeket alá kell rendelni. 3. / Megfelelő mederszelvények kialakításával elkerülhető a védőgátak építése. 4. / Az új medrek kialakulásáig a veszélyeztetett helyeken a véd- gátakat is meg kell építeni 5. / A gátak építésére csakis a mederszabályozás után kerülhet sor 67 A gátak magassága csakis szelvényről-szelvényre állapítható meg. 77 A folyók kanyarulatainak átvágása bárhol elkezdhető, de célszerű azt alulról felfelé haladva végezni 87 A mellékfolyók „...a föfolyó magas vize visszahatásának... ” határáig védtöltéssel látandók el. E szempontok figyelembevétele mellett is ajánlotta Bodoky Károly, hogy a Berettyónak Bakonszeg és Szeghalom között új medret kell készíteni, csakúgy, mint Kis Mária és Szalárd között. A Körösök szabályozását Beszédes József tervei szerint, 1835 és 1845 közötti években kezdik el azzal, hogy a folyón csaknem 50 átvágás készül, valamint minden malmot és malomcsatornát elbontanak, úgy, hogy azok működtetésére a Fehér Körös által táplált külön csatorna készül. Az Ér szabályozása pedig 1842-ben, Pocsaj és Szalacs között, Szász József mérnök tervei szerint kezdődik el. A politikai körülmények, de a pénzhiány is megszakítják e munkálatokat, majd azok nagyrészt 1857-re készülnek el, a folyónak mintegy 35 km hosszát érintve.
