A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz

nagy, mint a honalkotás maga. Az ő lángelméje a magyar nemzeti genius leghívebb kifejezése!” Kivételes nagyságát a függetlenség kivívásában látta. S újból megfogalmazta: a magyar föld hazavárja „leghívebb fiát”, mint egy dicső nagyság élő alakját, „szomjúhozza még szónoki művészetének büvitalát és hallani vágyik a legnagyobb szív dobbanásait. Ezzel tartozik még Kossuth a hazának s csak azután - Isten kegyét tekintve - nem is példátlanul, évek múlva lehet része a rögágy nyugalmában. Hiszen az idők gyakran visszatérnek s néha legfőbb haladásuk e visszatérés. Oh, a nagy 1848 és 49. korszak is bátran visszatérhet. Az a szent agg, ki négy évtized előtt viruló férfi volt, elméjének régi lángjával, szívének évektől nem csorbított gazdagságával várja és lengő kendővel jöhet még elébe! A haza határán találkozzanak!” A nemzet ifjúsága is megtalálja az utat a turini aggastyánhoz, ha hü marad a hazához és a nemzeti önállóság elvéhez - hiszen ő szintén ezt kérte tőlük. Kossuth szavaira remegnek „a hatalmas hazaárulók”, ellenségei; a nemzet hü fiai viszont biztatást éreznek ki azokból, érzik, hogy van még vezérük, Kossuth Lajos. „Csak ezt a vezért ne hagyjuk soha és akkor megjő - Egy jobb kor, mely után / Buzgó imádság epedez / Százezrek ajakán/”81 82

A Debreczeni Ellenőr ezzel szemben azt bizonygatta olvasóinak a következő hónapokban, hogy Kossuth az új viszonyok között „álmodó”, a történelem logikája túllépett az ő „következetességgel és szilárdsággal” képviselt elvein. Mindazonáltal nagy tisztelettel és bántó él nélkül nyilatkozott a volt kormányzóról. S igyekezett kihasználni

nagy népszerűségét, igyekezett azt sugallni, mintha a Szabadelvű Párt

82

és kormánya voltaképpen Kossuth eszméit valósítaná meg.

Ekkor vált ismertté Kossuth azon levele, amelyben köszönetét mondott az őt díszpolgárukká választó városoknak és egyben kinyilvánította, hogy az 1879. évi honossági törvény határidejének közelgő lejártáig nem fogja az itáliai osztrák-magyar konzulátustól kérni állampolgársága meghosszabbítását, mert nem akarja az államközösséget, a perszonáluniót ezáltal elismerni.83 Ettől fogva az ellenzéki Debreczen nagy erővel, a Debreczeni Ellenőr visszafogottabban, de

81 Gáspár Imre: Kossuth szava. = Debreczen, 1889. jan. 29. 1. - Az idézet Vörösmarty Mihály (1800-1855) ekkor már nemzeti énekként ismert Szózat c. verséből való.

82 Kossuth levele. = Debreczeni Ellenőr, 1889. júl. 3. 1. Vö. Irinyi K. i.m. 325.

83 Kossuth utolsó levele. = Debreczeni Ellenőr, 1889. júl. 4. 2. - Kossuth ekkori

magatartásáról röviden ír Pajkossy G. i.m, 19.

_________________________________

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI 197