A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Gáspár Imre debreceni újságíró kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz
187 darabjaként. A dokumentum a történetkutatók előtt ismeretlen, most jelenik meg először nyomtatásban. Teljes egészében, betűhíven közöljük. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVI Debrecen, 1884. július hó 12én Mélyen Tisztelt Kormányzó Ur! Midőn alkalmatlankodásomért bocsánatot kérek, röviden áttérek levelem tárgyára. A teljesen törvénytelenül lefolyt választásokkal45 szemben az ellenzék nem tesz egyebet, mint lamentál és csak lamentál.46 47 48 Emleget államcsínyt, emlegeti a parlament teljes ellentétes voltát a nemzetakarattal szemben és megjósolja saját tehetetlenségét, komikus szerepét a fontos országgyűlési cyclus lefolyása alatt. Én saját lapomban s utánunk a kolozsvári „Ellenzék”-ben Bartha Miklós41 a vénasszonyos jajgatás helyett férfiasabb eljárást, radikálisabb orvos szert ajánlottunk. Vonuljon vissza az ellenzék, miután az országgyűlés feloszlatását s titkos szavazás utján való újra összehívását követelte - persze híjába. Hivatkozhatik a nemzetre és Európára. Legrosszabb esetben agitálhat idehaza s a jövő választásokig ,, csinálhatja a hangulatot. ” Ilyen többséggel szemben, odafent még kevesebbet tehetne. Van erre előzmény? benne eszély? A „ Pesti Napló ” és az „ Egyetértés ” nem osztják e nézetet s én elhatároztam magamban, hogy élek a lap szerkesztésében elődöm, néh. Oláh Károly példájával s mint ő terjeszté M. T. [Mélyen Tisztelt] Kormányzó Úr lángelméjének ítélete alá a „Balközéppárt” hires 1873 45 Az 1884. június 13-22. között lezajlott országgyűlési képviselő-választásokról van szó. A kormányzó Szabadelvű Párt ismét abszolút többséget, 235 mandátumot szerzett, ezzel szemben az ellenzéki Függetlenségi Párt csak 72, a mérsékelt ellenzék 62 képviselőt küldhetett a parlamentbe. A további helyeken az Antiszemita Párt (16), a nemzetiségiek (16) és a pártonkívüliek (12) osztoztak. 46 siránkozik, sopánkodik 47 Bartha Miklós (1848-1905) függetlenségi párti politikus, publicista, országgyűlési képviselő; az Ellenzék (1880-1944) c. lapot ő indította. 48 A két fővárosi politikai napilap közül az Egyetértés (1874-1913) a Függetlenségi Párt orgánuma volt, a nagymúltú Pesti Napló (1850-1939) ekkor mérsékelten ellen- zéki szellemet képviselt. ___________________________________________________
