A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Goda Éva: Az egyesült Polgári Casinó

ségi szempontból növényzettel beültetése és oly kises hellyé változtatása, hol méltósággal állhassanak olyan emlékszobrok, amiket a hálás nemzedék koronként emelend a haza és tudományok körül érdemeket

szerzett és elhunyt nagy fiainak”.80 81 Fő célja tehát az „emlékek emelé81

se”, vagyis megteremteni a méltó környezetet az emlékművekhez.

Első tevékenységük volt a szabadságharcos ún. „honvéd emlék” állíttatása, az 1849. augusztus 2-án Debrecen alatt hősi halált halt honvédek emlékére. Erre az emlékre korábban (1859) a kaszinó írt ki pályázatot, s a beérkező rajzok közül Komlóssy Imre kaszinói tag haldokló oroszlánját ábrázoló müvét fogadták el.82 A pesti Marschalkó János - a lánchídi oroszlánok tervezője - már az Emlékkert Társulat megbízásából készítette el a sóskúti kőből faragott müvet, melyet 1867. augusztus 2-án helyeztek el a Kollégium előtti tér közepére, ahol 1899-ig állt.83 84

Mindkét Emlékkert - a Nagytemplom és a Kollégium épülete közötti nagy, és a tőle keletre fekvő kisebb emlékkert - terveit, vasrácsozatának rajzát Komlóssy Imre és Farkas Ferenc ügyvédek, ill. Kiss Sándor a Kereskedő Társulat első titkára, kaszinói tagok valamint Gelenczei Pál és Kacskovich Iván készítették el. A közölt rajzok alapján - kivitelezés céljára - egy müncheni gyáros 6 mintát küldött le hengerezett vasból. Ezek „...a minták az István Gőzmalom Társulat

166 Goda Éva: A debreceni egyesült Polgári Casino története...

következőket olvashatjuk: „...1861. október 20-án megalakították az Emlékkert Társulatot.” Ezzel szemben a Polgári Casino iratai egyértelműen bizonyítják, hogy a megalakulás dátuma: 1861. szeptember 15. HBML.: X.2.3, Szűcs István, a kor neves kortárs történetírója is 1861. szeptember 15-ét jelöli meg az Emlékkert-társulat megalakulási dátumaként. Szűcs István: Szabad Királyi Debrecen város történelme. 3. köt. Debrecen: 1872. 1086.

80 HBML.: X.2.3, A társulat alapszabályzatát Balogh István idézi „Izsó Miklós és a debreceni Csokonai szobor” c. cikkében. = MTÉ, 1953. 1-2. sz. 100. Idézi: Sz. Kürti Katalin: i.m.: 27.

81 Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1986. Debrecen: [kiad. a] Déri Múzeum, 1987. 258. (A Déri Múzeum kiadványai, LXV, [65])

82 Közli: Zoltai Lajos: „A debreceni honvéd síremlék keletkezése” c. cikkében = Debreceni Újság-Hajdúföld: 1931. augusztus 1. és augusztus 2. Hivatkozik rá: Sz. Kürti Katalin: i.m.: 27., Szűcs István: Szabad Királyi Debreczen... 3. köt. i.m.: 1086-1087.

83 Sz. Kürti Katalin: u.o.: 27.

84 HBML.: X.2.3, Szűcs István: Szabad Királyi Debreczen város történelme. 3. köt. Debrecen: 1872.1086.