A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Goda Éva: Az egyesült Polgári Casinó

Hajdú-B i har Megyei Levéltár Évkönyve XXVI

163

Imre tanácsnok, Simonffy Sámuel a kaszinó elnöke és Szabó Bálint törvényszéki főjegyző - valamennyien kaszinói tagok valamint Borsos Ferenc, Hannig Mátyás, Illésy György költő, Kacskovics Iván, Popper Alajos és Veres László lettek.65 A város és a kaszinó nagyon sokat tett a színházért. A kaszinó a szervezés mellett különböző rendezvényeinek bevételével és a tagok által gyűjtött, adományozott nagyobb összegekkel járult hozzá a színház építésének költségeihez.

Az ünnepélyes megnyitóra 1865. október 7-én került sor, országosra szóló ünnepség keretében. A színházat Reszler István színigazgató nyitotta meg, majd Jókai Mór erre az alkalomra írt verses prológusa hangzott el felesége. Laborfalvi Róza előadásában.66 A megnyitó előadás Katona József „Bánk bán”-ja volt, ahol Gertrudis királynét a Nemzeti Színház nagy művésznője, Laborfalvi Róza, Bánkot pedig Molnár György, az első budai magyar színház volt igazgatója játszotta.67 A megnyitóra egész Bihar megyéből jöttek a városba, a város úgy nézett ki, mint vásárok idején, minden házban vendégek voltak elszállásolva. A színház épülete ma is egyik legszebb középülete a városnak.

Reszler István igazgató anyagi nehézségei miatt 1866. július 1- jétől a Színügyi Egylet kapta meg a városi színházat 10 évre, s ez volt a debreceni színészet egyik legfényesebb korszaka. Az igazgatóság 6 tagból állt, valamennyien a kaszinó tagjai voltak, úgymint: Csanak József, Kerekes József, Kiss Sándor intendáns, Komlóssy Imre elnök, Simonffy Imre és Szőllősy János polgármester. Az egylet lelke és az egész színházügy legbuzgóbb segítője Csanak József kaszinói tag volt.68

A kaszinói levéltári anyag hiányos volta ellenére is lehet ebből az időből néhány érdekességet találni. Többek között: Reszler István színigazgató levelét (1861), melyben az alábbi személyek felvételét ajánlja a kaszinóba: Baróthy Sándor, Chován Sándor, Csabi Imre, Egri Alajos, Fehérváry Antal, Foltényi Vilmos, Mártonffy Frigyes, Mezei Vilmos, Prielle Péter, Sánta Antal, Tímár János, Örményi Lajos, Zöldy Miklós. Zenekarból: Meggyesi Nándor karnagy és Goes Ede énektaní65 U.o.: 39-40.

66 U.o.: 42-43.

67 Mándoky Béla: Visszaemlékezés a debreceni színház megnyitására=DKK: 1906. 55-56.

68 A debreceni színészet története (1866-1974). i, m.: 46.

_______________________