A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Goda Éva: Az egyesült Polgári Casinó

146

hetetlenné vált. A kaszinó hiányát érezte a lakosság is. Erről ad hírt 1851 elején a Debreczen-Nagyváradi Értesítő: „... úgy hallatszik, hogy Debreczenben is újólag létesülni fogna a Casino - mely annál is inkább kívánatos volna, hogy sok derék polgárnak közóhajtása telyesülne [sic!]. Különös is az, hogy ily népes városban ennyi ideig is nélkülöztetett, holott ha valahol, úgy egyedül csak itt pótolhatja a társas összejövet hiányát... Debreczenre nézve most az újév kezdetével volna legcélszerűbb az egylet megalakítása... a Casino rendezhetne szokott módként jótékony célú táncvigadalmakat is...”.1 A kaszinó életre keltéséért a tagok közül különösen sokat tettek: Nánásy Benjamin, Farkas Ferenc és Oláh Károly1 2 ügyvédek, Szabó Bálint főjegyző és Kovács Dániel polgár.

Az egyesületi élet beindulásához szükség volt a nagyváradi császári királyi kerületi főispán engedélyére, amelynek megszerzését új alapszabály készítéséhez kötötték. Az engedélyt 1850 decemberében kapták meg, így első közgyűlésüket a Fehérló szállóban 1851. február

9-én tartották. Első elnök: Nánásy Benjamin, másodelnök: Szabó Bálint, pénztárnok: Farkas Ferenc, jegyzők: Oláh Károly és Balkányi Szabó Lajos, felügyelő: Fehér Rezső lettek.3 A kormányzat szigorú ellenőrzése miatt, minden gyűlés csak császári kormánybiztos jelenlétében volt megtartható. Ilyen állandó ellenőrzés és felügyelet alatt állott a kaszinó is, ahol nem engedélyezték a tagoknak a betiltott könyvek, hírlapok olvasását s nem volt szabad politizálniuk sem.4 A kaszinó megtalálta a módot a szigor enyhítésére. Felkérte a kaszinói tagság elfogadására a helybeli katonai állomásparancsnokot, báró Léderer Károlyt és az egész császári királyi katonai tisztikart, valamint a nagyváradi császári királyi kerületi hadparancsnokot Braunhoff tá1 Debreczen-Nagyváradi Értesítő: 1851. 3. sz. 2.

2 Oláh Károly (1826-1875): ügyvéd, költő, lapszerkesztő, a kor egyik tehetséges írója Debrecenben. Orbán Petővel együtt indították el 1850-ben a Csokonai Lapokat. Költeményei jelentek meg az említett lapban, a Debreczeni Emlényben és a Debreczeni Közlönyben. A város főjegyzője, erős függetlenségi érzelmű személyiség. Alkotmányjogi feliratai a képviselőházhoz érdekes és tanulságos olvasmányok az utókor számára. Eötvös Márta: Debrecen irodalma a reformkorban. (1825-1867). Debrecen: Nagy K. és Társai. 1941.36., DKK: 1911.96.

3 Szűcs István: A Debreczeni Casino története. Debreczen: [kiad. a] Casino, 1884.

12.

4 Barta János, ifj.: Debrecen az abszolutizmus korában (1849-1867) = Debrecen története. 3. köt. 1849-1919. /szerk.: Gunst Péter. Debrecen: Csokonai K. 1997. 13.

Goda Éva: A debreceni egyesült Polgári Casino története...