A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 26. 1999 (Debrecen, 1999)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai közhangulatához az abszolutizmus első éveiben

134 Major Zoltán László: Adatok Bihar megye politikai... gók, titkos ügynökök hálózata. A kiterjedt katonaság mellett ebben oc az időben, mintegy 19 ezrednyi csendőrség tevékenykedett. A oz csendőrség óriási hatalmat kapott, személyi állománya egyre nőtt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a lombard csendőrezred példája alapján építették ki az osztrák cs. kir. csendőrség szervezetét. Az 1850. január 18-i törvény 16 ezred felállításáról ren­delkezett. A három magyarországit Kassán, Pesten és Nagyváradon helyezték el. A csendőrök vagy akkori ismertebb nevükön zsandá- rokról idézzük ismét a már említett szemtanú, Pfligler J. Ferenc egy mondatát: „A karhatalmat a rézcsúcsú sisakos, sötétzöld kabátos zsan- dárok és a katonaság képviselte.”84 * 86 87 88 A megye több közigazgatási köz­pontjában és községében csendőri egységek állomásoztak. Derecskén egy 6 fős csendőri egység telepedett meg, élén járási csendbiztossal. Furtán zsandárlaktanyát létesítettek, Biharnagybajomban zsandártelep volt, az ott tanyázó csendőrök részére Csemovics Péter közbirtokos volt kénytelen a házát átengedni. Gyapjú községben Blaskovics Berta­lan földbirtokost szólították fel épület átadására a csendőrök számára. Ebben az esetben átszervezésről volt szó. A lessi „csendőrségi állo­mást” megszüntették és Gyapjú községben szándékoztak egy újat fel­állítani. Nagyváradon egy Maschák nevű, cseh származású csendőrpa­rancsnok szimatolt szüntelenül összeesküvők után. Debrecenben is túlzó buzgalommal ügyelt a rendre az újonnan megszervezett zsandár- ság. A lakossággal való ellentéteik között az is szerepelt, hogy több­nyire nem tudtak magyarul. A város lakossága természetesen bizal­matlan volt velük szemben. Debrecenben a diákok is többször össze­ütközésbe kerültek a csendőrséggel. A csendőrség parancsnoka tudósí­totta a Kollégium igazgatóját, hogy ha kávéházban vagy kocsmában tanulót találnak, rögtön elfogják.89 Másutt is történtek incidensek. A 7. 84 Magyarország türténete 1848-1890.1.k.... i.m. 456, 458-459.0. 83 Kovács E.: A népek tavaszától...i.m. 39. 86 Nemeskiirtv I.: Parázs a hamu alatt...i.m. 116. 87 Csapó Csaba: A magyar királyi csendőrség története 1881-1914. Pécs., 1999. 11. 88 Pfligler J.F.: Életem...i.m. 34. 89 Bénvei Miklós: A parasztpolgárosodás útján. Derecske 1848-1914. In: Derecske története és néprajza., Szerk: Gazdag I., Derecske., 1998. 87.o., Osváth Pál: Bihar Vármegye Sárréti Járása...i.m. 232, 317.o. HBML. IV.B. 409/i. l.cs. VII. 82/1854., 1854. július 11. U.o. VIII/74/1853., 1853. okt. 18., Bihar vármegye és Nagyvá­rad...i.m. 578., Debrecen története 3.k...i.m. 13., Kiss Sándor: A Debreceni Refor­mátus Kollégium diákjai és professzorai 1849-1912. In.: Déri Múzeum Évkönyve. 1969-70. Szerk.: Dankó I.. Db., 1971.250-253. _______________________________

Next

/
Thumbnails
Contents